Új csodameló hódít Magyarországon: simán meggazdagodhat, aki még időben vág bele

Pénzcentrum: Le tudná röviden írni, hogy mivel foglalkozik egy űrmérnök?

Bacsárdi László: Az űrmérnökök különböző, űrkutatáshoz és űrtechnológiához kapcsolódó mérnöki, tervezési, fejlesztési, gyártási és üzemeltetési feladatokat látnak el. Űrtechnológia alatt az olyan eszközök építését értjük, mint például a Föld körül keringő műholdak vagy a Naprendszert kutató űrszondák. Űrkutatás alatt egyrészt a Naprendszer megismerését, másrészt a Földön zajló különböző jelenségek vizsgálatát értjük.

Az űrszektor két fő ágra osztható. Az egyik az upstream terület, amely a különböző fejlesztéseket foglalja magában, hogy űreszközöket juttassunk a világűrbe. A másik, piaci szempontból jelentősebb terület a downstream, ahol a műholdakról érkező adatokat felhasználva a tudósok különböző szolgáltatások fejlesztéséért és gördülékeny működéséért felelnek. Az űrmérnökök mindkét területen részt vehetnek: akár az űreszközök megépítésében, akár új szolgáltatások kidolgozásában és megvalósításában.

Az elmúlt években mekkora volt az érdeklődés ezzel az elsőre határterületnek tűnő tudományággal kapcsolatban? Nőtt-e az érdeklődők száma — különösen Magyarországon?

Magyarországon az űrkorszak kezdete 1946-ra tehető, amikor Bay Zoltán sikeresen végrehajtotta a holdradar-kísérletét. Ettől az időponttól kezdve a magyar szakemberek aktívan részt vettek különböző űrkutatási tevékenységekben, már a ’70-es, ’80-as években, sőt, még korábban is.

Az elmúlt tíz évben viszont jelentős fejlődés történt ezen a téren. 2015-ben Magyarország teljes jogú tagként csatlakozott az Európai Űrügynökséghez, és ettől kezdve egyre inkább bekerült a közbeszédbe az űrtechnológia jelentősége itthon is.

Mi, a műegyetemen is azt tapasztaltuk a 2010-es évek közepén, hogy az országban már működnek olyan cégek, amelyek űrtechnológiával kapcsolatos fejlesztéseket végeznek, és szükségük van olyan szakemberekre, akik értenek ehhez a szakterülethez.

Ezért indítottuk el Magyarországon az űrmérnök mesterképzést. Amikor először meghirdettük, több mint száz érdeklődő jelentkezett. Azóta is minden félévben 10-30 hallgató keresi meg a képzést, mert szeretne többet megtudni róla. Ez világosan mutatja, hogy nő az érdeklődés a terület iránt, és egyre több fiatal lát benne lehetőséget.

Mit tud elmondani, milyen fő készségek és tudásanyag szükséges ahhoz, hogy valaki ezen a területen sikeres legyen? Nyilván a matematika és a fizika alapvető, de van-e ezen kívül még más fontos tényező?

A tudás szempontjából a matematika és a fizika természetesen alapfeltétel, de ezen túl vannak olyan készségek, amelyek kiemelten fontosak. Az űrprojektek jellemzően nagy volumenűek, mind a költségvetés, mind a csapatlétszám tekintetében, ezért elengedhetetlen a jó csapatmunka-készség. Emellett, mivel az űrtechnológia a világ egyik legfejlettebb technológiai területe, rendkívül fontos a precizitás, a szabványok ismerete és azok pontos betartása is.

hatások érik az eszközöket a világűrben — például különféle sugárzások —, és ezek ellen hogyan lehet védekezni. Tudniuk kell, hogyan működik a kommunikáció a műholdakkal vagy űrszondákkal, hogyan hozzuk le és dolgozzuk fel a róluk érkező adatokat.

Fontos terület továbbá a földi infrastruktúra is, hiszen a műholdas rendszerek kiszolgálása és az adatok feldolgozása a Földön történik. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia használata is. Például a földmegfigyelő műholdak felvételein az AI képes kiszűrni a haszontalan adatokat — mondjuk, ha a felvételt felhő takarja, azt nem érdemes lesugározni a Földre, így optimalizálható a sávszélesség-használat. Ugyanígy AI-alapú elemzéseket alkalmaznak például árvízhelyzetek, termésbecslés vagy aszálykárok esetén is.

Oktatási oldalról nézve jelenleg két hazai egyetemen indul űrmérnök mesterképzés. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2022 ősze óta fogadunk hallgatókat erre a szakra, de a Miskolci Egyetem is meghirdette a képzést. A mesterképzésre elsősorban villamosmérnöki és mechatronikai mérnöki alapképzésről lehet továbblépni, de bármilyen más műszaki, természettudományos vagy informatikai alapképzési háttérrel rendelkező hallgatót is fogadunk.

Említett néhány mindennapi életet is befolyásoló területet, ahol az űrmérnökök munkája megjelenik. Tudna néhány konkrét példát mondani arra, hogy milyen cégeknél vagy szervezeteknél helyezkedhetnek el azok, akik elvégzik ezt a képzést?

Jelenleg Magyarországon több mint 60 olyan szervezet, cég, kutatóintézet és egyetemi kutatóhely működik, amely kapcsolódik az űrkutatáshoz. Azok, akik űrmérnökként vagy űrtechnológiával foglalkozó szakemberként végeznek, számos lehetőség közül választhatnak itthon is.

Azért használom külön ezt a két kifejezést — űrmérnök és űrtechnológiához értő szakember —, mert létezik egy négy féléves űrmérnök mesterképzés, illetve egy három féléves levelező, posztgraduális képzés is, amelyben 21 egyetem együttműködésével képezünk felnőtt hallgatókat erre a területre.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nemrég adta ki a Hazai Űrkörkép 2023/2024 című kiadványt, amely bemutatja a hazai űrszektor aktuális helyzetét. A nyomtatott kiadványból, jól látszik, hogy Magyarországon is van felvevőpiac az űripari szakemberek számára.

Konkrét példákat említve: van olyan magyar cég, amely űrtávközléssel foglalkozik, mások anyagtechnológiai fejlesztéseket végeznek, vannak, akik kis- és nagyobb műholdplatformokat építenek. Emellett működnek olyan 3-5 fős kisvállalkozások is, amelyek egy-egy speciális szaktudás birtokában beszállítóként dolgoznak nagy nemzetközi projekteken — például műholdak, űrszondák vagy űrhajók alkatrészeinek fejlesztésében.

Ön szerint Magyarországon mennyire van létjogosultsága az űriparnak, a műholdas technológiákon túl? Hiszen időközben elindult egy konkrét magyar űrprogram is.

Igen, itt a HUNOR programról beszélünk. Talán érdemes egy lépéssel hátrébb menni: 2021-ben fogadták el a magyar űrstratégiát, ami több irányt is kijelölt, köztük az emberes űrprogramot is. 1980-ban volt Farkas Bertalan az első magyar űrhajós, és 2021-ben indult el hivatalosan a HUNOR program, amelynek célja, hogy egy magyar kutatóűrhajóst juttasson a Nemzetközi Űrállomásra.

Hosszú kiválasztási folyamat után Kapu Tibor lett a program űrhajósa, aki jelenleg is Amerikában készül a küldetésre. A programhoz több magyar kísérlet is kapcsolódik majd, amelyek közvetlenül az űrállomás fedélzetén valósulnak meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő teljesítmény: így jutott el az űrprogramig Kapu Tibor, a következő magyar űrhajós

A 31 éves nyíregyházi fejlesztőmérnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát.

Ez a program több szempontból is hasznos lehet: egyrészt kutatási hozzáférést biztosít magyar tudósok számára a világ egyik legértékesebb kutatóplatformján, másrészt jelentős közfigyelmet irányít az űrtevékenységekre. Ez pedig segíthet népszerűsíteni a természettudományos és mérnöki pályákat, illetve bemutatni, hogy az űripari fejlesztések hogyan épülnek be a hétköznapokba — például a navigációs rendszereinkbe, a telefonjaink kameráiba vagy a logisztikai hálózatok működésébe.

A költségek természetesen jelentősek, de fontos látni, hogy az űrtechnológia alapvetően kettős felhasználású: egyszerre szolgál civil és védelmi célokat is. Nem véletlen, hogy a NATO műveleti területként kezeli a világűrt.

Ön mit tapasztal a mindennapokban, hogyan viszonyul a közvélemény ehhez a témához? Inkább kíváncsiság, a lelkesedés jellemző, vagy többször találkozik olyan véleménnyel hogy ezt a pénzt inkább a földi problémákra kellene fordítani?

Mindkét véleményt gyakran hallom. Sokszor felmerül, hogy miért költünk űrkutatásra, amikor földi problémáink is vannak. Ugyanakkor fontos látni, hogy az űrtechnológia mára a mindennapi életünk szerves része lett.

Ha például el akarunk jutni egy ismeretlen helyre, és navigációt használunk, akkor műholdas rendszert veszünk igénybe. Ugyanez igaz a logisztikára, a pénzügyi szinkronizációra, a mezőgazdasági termésbecslésre vagy a katasztrófa-elhárításra is. Ráadásul ezek a technológiák gyakran kettős felhasználásúak — civil és katonai célra egyaránt alkalmazhatók. Az űrkutatás tehát nemcsak presztízs kérdése, hanem nagyon is gyakorlati és stratégiai jelentőségű terület.

A világűr stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy a NATO hivatalosan is műveleti területté nyilvánította az űrt, az Egyesült Államok pedig létrehozta a Space Force-ot, vagyis az önálló űrhaderőnemet. Egyre többen gondolják úgy, hogy nemzetbiztonsági szempontból is alapvető fontosságú, hogy egy országnak legyenek saját kompetenciái és hozzáférése az űrtechnológiákhoz.

Erre jó példa a Starlink rendszer is, amit Elon Musk nevéhez köthetünk. A Starlink mára több mint 7000 műholdat működtet a Föld körüli pályán, és további több ezret terveznek felbocsátani. Ezzel a rendszer képes internetszolgáltatást biztosítani olyan helyeken is, ahol nincs földi infrastruktúra — vagy ahol szándékosan kiiktatják azt. Ennek stratégiai jelentőségét például az ukrajnai háborúban is láthattuk, ahol az ukrán haderő Starlinken keresztül biztosította a saját kommunikációs hálózatát.

Ez is rávilágít arra, hogy az űripari fejlesztések túlmutatnak a tudományos kíváncsiságon vagy presztízsen: valós gazdasági, technológiai és biztonságpolitikai jelentőségük van. Magyarország pedig — ha lépést akar tartani — nem engedheti meg magának, hogy ezekből kimaradjon.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így hozhat óriási pusztulást a Földön Elon Musk: ha ez bekövetkezik, 100 évet repülünk vissza az időben

A modern civilizáció egyre inkább rá van utalva az űrtechnológiára: GPS, műholdas kommunikáció, időjárás-előrejelzés – mindennapi életünk láthatatlan alappillérei.

Tud mondani az elmúlt időkből olyan példát, hogy egy volt hallgató valamelyik külföldi gigacéghez, akár az említett Starlinkhez, vagy ahhoz hasonlóhoz el tudott kerülni?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karnak igen széleskörű ipari kapcsolatrendszere van. A képzés része egy kötelező, legalább négyhetes szakmai gyakorlat is, amelyet a hallgatóknak egy űripari cégnél kell teljesíteniük. Ezen a téren szerződéses kapcsolatban állunk számos hazai űripari és űrtechnológiai vállalattal, de támogatjuk azt is, hogy a hallgatók külföldön szerezhessenek szakmai tapasztalatot, ha erre van igényük.

A magyar űripari cégek pedig kapcsolatban állnak a nagy európai szereplőkkel is, például az Airbus Space céggel, a Thales Alenia Space-szel, vagy a német OHB-val — ez a három Prime vállalat áll a legtöbb európai űrprojekt mögött. Az ő projektjeikben hazai cégek is rendszeresen részt vesznek beszállítóként, így a nálunk végzett űrmérnökök ezeken keresztül tudnak bekapcsolódni a nagyobb európai űrprogramokba.

De nemcsak Európában akadnak lehetőségek, mert több magyar vállalat kapcsolatban áll amerikai cégekkel is, például a SpaceX-szel vagy az Axiom Space-szel. Ezek közül a SpaceX talán ismerősebben csenghet, hiszen ők fejlesztik a Falcon rakétákat és üzemeltetik a Starlink műholdrendszert is. De van kapcsolat cégekkel Indiában, Dél-Koreában, Japánban és Új-Zélandon is.

Mivel az első évfolyam csak tavaly, 2024-ben végzett, részletes statisztikánk még nincs arról, ki hol dolgozik most pontosan. De tudok olyan volt hallgatóról, aki Új-Zélandra készül, hogy egy ottani rakétafejlesztéssel foglalkozó cégnél dolgozzon. Ha ez neki sikerül, akkor ő lesz az eddigi legmesszebb jutott magyar végzettségű űrmérnök. Emellett többen már most Németországban dolgoznak különböző űripari vállalatoknál.

A magyar oktatás elég sok kritikát kap, még természettudományos vonalon, és akár egyetemi szinten is. Mennyire készíti fel a jelenlegi magyar természettudományos képzés a diákokat egy ilyen high-tech tudásanyag az elsajátítására?

A középiskolai oktatásról nehezebben tudok véleményt mondani, mert kevésbé látok bele. De az biztos, hogy vegyes háttérrel érkeznek a hallgatók.

Az egyetemi alapképzéseknél emiatt különösen odafigyelünk arra, hogy a hozzánk bekerülők erős természettudományos alapokat kapjanak. Például a Villamosmérnöki és Informatikai Karon az alapképzés első hetében fizika- és matematika-felmérőt íratunk a hallgatókkal, középiskolai anyagból. Ott rögtön kirajzolódik, hogy ki milyen szinten áll.

Szóval a felvételkor még valóban nagyon vegyes a tudásszint, de az alapképzés alatt mind matematikából, mind fizikából kiegyenlítjük ezeket a különbségeket. A tehetséges hallgatók számára extra lehetőségeket biztosítunk, a nehezebben haladóknak pedig felzárkóztató programokat kínálunk. Így mire eljutnak egy ilyen high-tech szakirányra, mint az űrmérnöki mesterszak, addigra már stabil természettudományos alapokkal rendelkeznek.

Kutatás: a használt okostelefonok fogyasztói megítélése

Az okostelefon ma már nem luxuscikk, hanem a mindennapi élet elengedhetetlen eszköze. Ugyanakkor egy új telefon megvásárlása jelentős kiadást jelenthet a háztartások számára. Az elmúlt években éppen ezért egyre több szó esik az úgynevezett „refurbished”, azaz felújított, illetve az egyszerűen csak használt telefonok piacáról, amely sokak számára reális alternatívát kínálhat az új készülékekkel szemben.

Figyelembe véve ugyanakkor, hogy az online piactereken rengeteg a megbízhatatlan eladó, illetve sok használt-elektronikai szaküzletben csak alig olcsóbbak a készülékek, mintha újonnan vásárolnánk azokat, felmerül a kérédés: valóban érdemes használt, felújított telefont vásárolni?

Vajon mennyire bíznak meg az emberek ezekben az ún. „refurbished” termékekben? Elterjedt megoldásnak számít ez ma Magyarországon? Milyen előítéletek, tapasztalatok, félelmek vagy pozitív élmények kapcsolódnak ehhez a piaci tendenciához? Hogy mindezt kiderítsük, a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem egy független, átfogó, közös kutatást indít. Az alábbiakban arra kérünk, töltsd ki kérdőívünket!