Így hozhat óriási pusztulást a Földön Elon Musk: ha ez bekövetkezik, 100 évet repülünk vissza az időben

Bár a régi bölcsesség szerint érdemes a lábunk elé nézni, hogy elkerüljük a váratlan veszélyeket, akadnak fenyegetések, amelyek az égből érkeznek – és ez nem egy sci-fi vagy fantasy történet forgatókönyvének első mondata. A modern civilizáció egyre inkább rá van utalva az űrtechnológiára: GPS, műholdas kommunikáció, időjárás-előrejelzés – mindennapi életünk láthatatlan alappillérei.

De belegondolt már valaki, milyen katasztrofális következménye lenne annak, ha a felhalmozódó űrszemét miatt műholdak megsemmisülésének láncolata indulna el az űrben? Pedig tudósok szerint ez akár egy reális forgatókönyv is lehet a jövőben. A Pénzcentrum folytatja cikksorozatát, amelyben érdekes, elgondolkodtató, nem túl elrugaszkodott témákban teszi fel a "Mi van ha?" kezdetű kérdést - azért, hogy olvasóinknak ne kelljen. Korábbi, ilyen tematikájú cikkünk az orosz-ukrán háború lehetséges kimeneteleit vizsgálta. Mostani, részben apokaliptikus kérdéseinkkel kapcsolatban pedig Kereszturi Ákos, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke tett tisztába néhány nagyon fontos kérdést.

Hogyan segítik a csillagászati kutatások a hétköznapi életünket?

A csillagászatot sokan egy távoli, elvont tudományként kezelik, pedig technológiai hatásai mélyen beépültek a mindennapjainkba.

"A csillagászat volt korábban a tájékozódás és időmérés fő módszere, az év és a hónap csillagászati alapú, de a hét nap és egyes nyelveken azok neve is őrzi máig az őskorban ismert hét égitestet. Ma a csillagászat főleg közvetetten szolgálja a mindennapokat: csillagászat hívta életre a különféle műholdas detektorokat, a távolra jutó űrszondákat, vagy akár a színképlemezést is, Ennek megfelelően amikor megnézzük a műholdképen milyen időjárás lesz, vagy megvesszük egy iparilag színéképelemzéssel ellenőrzött gyógyszert, akkor csillagászati eredetű a tudás, a termék vagy szolgáltatás hátterében" - magyarázta Kereszturi Ákos.

Az általános relativitáselmélet nélkül pl. a GPS és a Waze utcákkal félre vinne, de csillagászati eredetű a WIFI kifejlesztése, sok orvosi képdiagnosztikai módszer, vagy a reptéri csomag átvilágító is. Ezek eredete azért nem "látványos" mert átkerültek a hétköznap használatba, és sokat fejlesztettek rajta azóta a mérnökök és más kutatók.

Az űrkutatás tehát nem csupán bolygóközi felfedezéseket jelent, hanem egyben a földi technológiai fejlődés motorja is.

Magyarország is indított űrprogramot a közelmúltban

A magyar kormány 2021. július 30-án a Magyar Közlönyben jelentette meg azt a kormányhatározatot, amely a magyar kutatóűrhajós misszióját előkészítő szerződés és a misszió megvalósíthatóságához kapcsolódó hazai iparfejlesztő intézkedések és forrásigények elfogadását foglalja magába. A célkitűzés a HUNOR – Magyar Űrhajós Program fantázianevet kapta.

Sokan viszont kételkednek abban, hogy egy kisebb ország, mint Magyarország, labdába rúghat az űrkutatásban, és idő, valamint pénzpazarlásnak tarják az ebbe fektetett erőforrásokat. De Kereszturi szerint a magyar szerepvállalás ezen a téren nem irreális. Hangsúlyozta azonban:

A sikeres űrprogramokhoz általában két fontos háttér kapacitás kell egy országnak: műszaki csúcstechnológia és kiemelten magas kreatív emberi erőforrás. Az első a nagy és erős gazdaságú országok sajátja, de a másoik témakörben egészen kis államok is labdába rúghatnak a kreatív és jól képzett szakembereikkel.

A csillagász szerint ezért, ha erős hazánkban az alapkutatás, és az egyetemek szorosan együttműködnek a kutatóintézetekkel, akkor sikerre vihetik a témakört - amennyiben megfelelően szabad kezet kapnak a kutatók. A magas tudás mellett ugyanis magas fokú kreativitás is kell, szabad ötletelés. A csillagászat mindig tudásunk frontvonalát tágítja, ezért csak szabadon dogozó szakmberek jutnak a néha elképesztőnek ható kérdéseknél a válaszáig. (Néhány napos hír egyébként, hogy a magyar 4iG űripari megállapodást kötött egy amerikai óriásvállalattal.)

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő teljesítmény: így jutott el az űrprogramig Kapu Tibor, a következő magyar űrhajós

A 31 éves nyíregyházi fejlesztőmérnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát.

Egyre több magáncég lép be az űrkutatás területére

Az elmúlt években egyre több magánvállalat lépett be az űrkutatás területére. A Pénzcentrum korábban több interjút is készített kutatókkal, akik élesen kritizálták például Elon Musk hatalmának túlzott növekedését (Tesla részvény árfolyam itt), amely a politikai befolyáson túl például már abban is megnyilvánul, hogy lassan már a NASA sem tud fellőni egy rakétát úgy, hogy ne legyen kénytelen együttműködni a SpaceX-szel.

Kereszturi szerint azonban a magáncégek szerepvállalása egyértelműen előnyös a tudomány számára. „A kutatók hozzák az ötletet és az igényt, a cégek pedig a műszaki kivitelezést – együtt születik meg a végeredmény” - mondta el.

Csillagászokként kidolgoztunk egy űrszonda tervet, ez a Comet Interceptor, amit az Európai Űrügynökség (ESA) elfogadott, és most a megvalósítása zajlik. Egyik ötletadóként két magyar céget javasoltam a szonda kamerájának digitális képrögzítő egysége megvalósítására. A hazai SGF és REMRED Kft-k ma már ezen dolgoznak, és így is nyernek egy csomó új tudást. A nagy nyugati űripari vállalatok (pl. Airbus, Thales) a csúcstechnológiát féltve őrzik, nem osztják meg mással. De amikor már zajlik a konkrét együttműködés a cégek között egy űrszonda megvalósítására, az egyes nyugati mérnökök már gond nélkül adják át az egyébként féltve őrzött technológiát a velük együtt dolgozó külföldieknek.

"Ami 'kint a piacon' konkurencia, az a tudomány égisze alatt kollaboráció és tudásmegosztás" - hívta fel rá a figyelmet a csillagász.

Az űrszemét növekvő problémája

Az űrszemét minden világűrben lévő, emberi tevékenység nyomán odakerült test, amelynek már nincs hasznos funkciója. Gyakorlatliag ezek a Föld körüli térségben vannak, körülöttünk keringenek, régi műholdak, korábban használt rakétafokozatok, valamint ezek darabja. Ez nem közvetlen a Földre hanem a Föld körülitérségben végzett űrtevékenységre veszélyes. A szakember szerint az műholdak megsemmisülése az űrszemétnek köszönhetően nagyon is valós fenyegetés.

Az űrszemét eltalálhat egy használatban lévő műholdat vagy akár emberes űrhajót, űrállomást, tönkretéve azokat. Jelenleg közel 50 ezer 10 cm-nél nagyobb ilyen űrszemétdarab van, több mint 100 millió 1 cm-nél nagyobb létezik. A jellemző kilométer/másodperces keringési sebességek miatt egy 1 cm-es darabka is végzetes ütközést eredményezhet - ezért komoly veszélyt jelentenek a földkörüli űrtevékenységre. A Nemezetközi Űrállomás mozgását pélául évente egy-két alkalommal módosítani kell, hogy biztonságos távolságban maradva elkerüljön egy-egy űrszemét darabot, amelyeket követésük céljából folyamatosan monitoroznak.

Sőt, a probléma eléggé hasonló a klímaváltozáshoz. Bár állandóan arról beszélünk, milyen problémák alakulhatnak ki emiatt a jövőben, rengetegen figyelmetlenül elmennek amellett a tény mellett, hogy „ez már most zajlik, csak lassan és kevésbé látványosan”. Ráadásul a helyzet romlik, jellegzetesen impulzus jelleggel: amikor egy nagyobb űrszemét darab ütközik egy szintén nagyobb műholddal, több százezer újabb test keletkezik.

"Ilyen volt például egy Cosmos műhold és egy Iridium műhold ütközése 2009-ben. Ha ezek 500-1000 km magas pályán mozognak, a ritka felsőlégkör súrlódása fokozatosan csökkenti a keringési magasságukat és éves-évtizedes időskálán a légköbe hullanak. De magasabb pályákon nagyobb az élettartamuk, ami sokkal hosszabb lehet egy emberéletnél. Felesleges gondot hozott például egy kínai űrfegyver alkalmazása 2007-ben és egy orosz 2021-ben - szándékosan növelve az űrszemét mennyiségét politika jellegű erődemonstráció céljából" - ecsetelte a szakértő.

Komoly problémát okoznak Elon Musk műholdjai is, amelyek közel megduplázzák a Földünk körüli mesteséges holdak számát.

Egy közelgő katasztrófa: a Kessler-szindróma

"Ez egyszerű numerikus szimulcióval bizonyított, ebbe az irányba haladunk. Ebben az állapotban olyan sok az űrszemét, ami annyi további ütközéses darabot termel, hogy nem lehet biztonságosan és tartósan űrtevékenységet végezni" - magyarázta a szomorú helyzetet a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke.

Néhány évtized még van eddig, remélhetőleg ez elég lesz, hogy a politikusokat meggyőzzék a szakemberek, hogy a műholdak felbocsátását és főleg megsemmisítését szabályozn kell. A nagy műholdas cégek költségvetése tudná fedezni az űreszközök életvégi megsemmisítését, csak ez is pénz. Mindenki látja a gondot, de a nagy cégek egymásra mutogatnak, és a pillanatnyi előnyért lemondanak a cselekvésről, csak várják a komoly távlati problémát, aminek a kezelése majd sokkal drágább lesz

- fogalmazott Kereszturi Ákos. A Kessler-szindróma egyébként egy nagyon is valós szcenáriója annak, hogy a földi mindennapok akár 50-100 évet is visszaugorjanak az időben. Sőt, mindez odáig is fajulhat, hogy az ember, mint civilizáció nem fog tudni űrutazó civilizációvá válni, ami igencsak nagy baj lesz akkor, ha a Földről távoznunk kellene. 

Ennél is mindennapibb gondok adódnának persze, amik alapjaiban változtatnák meg az életet a Földön:

1. A GPS-műholdak kiesése miatt a mindennapi élet számos területén, mint például az autós navigáció, a térképszolgáltatások és az okostelefonok helymeghatározása, komoly zavarok lépnének fel.
2. A kommunikációs műholdak kiesése megszakítaná a globális televízió- és rádióadások sugárzását, valamint az internetes adatátvitelt, különösen a távoli területeken, ahol a műholdas kapcsolat az egyetlen elérhető opció.
3. A meteorológiai műholdak nélkül az időjárás-előrejelzések pontossága jelentősen csökkenne, ami befolyásolná a mezőgazdaságot, a közlekedést és a katasztrófavédelmet.
4. A globális pénzügyi rendszerek, beleértve a tőzsdéket és a banki tranzakciókat, nagymértékben támaszkodnak a műholdas időszinkronizációra. Ennek hiányában a tranzakciók pontossága és biztonsága veszélybe kerülne.
5. A katonai műholdak kiesése gyengítené a nemzetek védelmi képességeit, mivel a felderítés, a kommunikáció és a navigáció terén jelentős hiányosságok lépnének fel.
6. A légi és tengeri közlekedésben a műholdas navigáció hiánya növelné a balesetek kockázatát, mivel a járművek pontos helymeghatározása és útvonaltervezése nehezebbé válna.

Összességében a Kessler-szindróma bekövetkezése súlyos globális következményekkel járna, mivel a modern társadalom számos alapvető szolgáltatása és infrastruktúrája függ a műholdas technológiáktól.

Milyen megoldásokban gondolkodhatunk?

Léteznek tervek és néhány részben tesztelt technológia is, amivel erre készített műholdak fognának be nagy és veszélyes (ütközésre esélyes) űrszemeteket. Sajnos ez igen költséges megoldás. Felmerült, hogy a kisebb darabokat a földfelszínről lézerrel "lőnék meg" - nem szét, hanem így csökkentve mozgási energiájukat és a légköbe hullatva őket. De ez csak apró és alacsonyan keringő törmelékekre működik amelyek nem igazán veszélyesek és élettartamuk is csekély.

A végső megoldást egyszerűen az jelenti, hogy a műholdat felbocsátó cégnek annak megsemmisitéséről is gondoskodnia kell. Erre is vannak módszerek, csakhogy ez drága, és a nagy cégek erős lobbitevékenységgel eddig elérték, hogy ne iktassák kötelező szabályozásba ezt.

Más katasztrófa is fenyeget minket az űrből

Igaz, sokkal csekélyebb fenyegetésről van szó. Az Apophis gyorsan hírnevet szerzett mint egy olyan aszteroida, amely komoly veszélyt jelenthet a Földre, miután a csillagászok előre jelezték, hogy 2029-ben kellemetlenül közel kerül bolygónkhoz - derül ki a NASA oldaláról. És bár a NASA hozzáteszi, hogy mérhetetlenül alacsony az ütközés esélye, nemrég ez az esély valamelyest növekedett, amely sok tudóst aggodalomra késztetett. Erről többek között a Portfolio is beszámolt. 

A szakember szerint azonban, bár ez az aszteroida tényleg eltalálhatja egyszer a Földet, ez biztosan nem a mostanában fog bekövetkezni. Mint mondta:

A felröppenő híek ellenére a következő néhányszáz évben nem ütközhet bolygónkkal. 2004-ben ugyan felmerült, hogy közel 3% (ami nem kevés) esély lehet rá, hogy a következő alkalommal, 2029-ben eltalálja a Földet. De a részletesebb mérések rámutattak, hogy elkerül bennünket.

Ettől függetlenül a földközeli aszteroidák az Apophis-tól eltekintve is valós veszélyt jelentenek, és ezért gyakran keltenek aggodalmat.  A becsapódások elleni bolygóvédelmi témakör egyébként tipikusan olyan, amibe hazánkhoz a hasonló kis államok is hatékonyan bekapcsolódhatnak - emelte ki Kereszturi Ákos.

Például a NASA után világszinten másodikak vagyunk a közvetlen becsapódás előtti apró, méteres kisbolygók felfedezésében Sárneczky Krisztián kollégám révén.

Gazdasági kilátások és az űrkutatás szerepe a jövőben

Sokan legyintenek a csillagászatra, mondván, hogy az túl távoli, túl elérhetetlen, és a Földön amúgy is égetőbb problémák várnak megoldásra. Pedig ahogyan a hadiipar, úgy az űrkutatás is számos technológiai áttörést hozott már el a mindennapi életünkbe – és ez a jövőben csak fokozódni fog.

A technológiai fejlődés egyre inkább eléri földi határait, és a következő nagy ugrás elkerülhetetlenül az űr felé vezet. Magyarország pedig, mint a kutatás területén kiemelkedő szerepet betöltő nemzet, ebben a folyamatban is jelentős lehetőségek előtt áll. Az űr nem csupán a tudományos kíváncsiság terepe, hanem a jövő gazdasági és technológiai fejlődésének egyik kulcsa – és az a nemzet, amely időben felismeri ezt, komoly előnyre tehet szert.