Mekkora bérmelést kérhetnek és kaphatnak jövőre a magyarok? Itt a szakértők válasza

Bár még javában tart 2024 „hajrája”, a cégvezetők gondolatban már ráfordultak a jövő év tervezésre. A munkavállalók első kérdése érthető módon az, hogy mekkora béremelésre számíthatnak – ám pont ezen a területen tapasztalja a legnagyobb bizonytalanságot a vállalat. "A munkáltatók a béremelésekről szóló döntéseiket jellemzően az infláció mértékéhez igazítják. Idén nagyobb árszínvonal-emelkedést vártak, mint amekkora végül bekövetkezett, és magasabb béremeléseket terveztek be, ami azt eredményezte, hogy a reálbérek jobban növekedtek a vártnál" – magyarázza Dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója.

"Azt látjuk, hogy 2024-ben a versenyszférában várhatóan átlagosan 7,9%-kal emelkednek a reálbérek, ami örömteli fejlemény a munkavállalóknak és jó hír a gazdaság számára – a cégeknek azonban még ennek ellenére sem lesz könnyebb a munkavállalók megtartása és megszerzése, ezt a béren kívül egyéb tényezők is befolyásolják. A mi prognózisunk szerint 2025-ben is számíthatunk további nominális bérnövekedésre, de már az óvatosabb tervezés jeleit látjuk: a legtöbb vállalat egyrészt próbálja minél későbbre kitolni a döntést, és átlagosan 7% körüli béremelésben gondolkozik januártól, de talán reálisabb várakozás lehet az 5%-os bérkorrekció" - mondta a szakértő.

A béremelés mértékében ugyanakkor jelentős eltérések is kialakulhatnak az állami- és a versenyszféra, az egyes iparágak és régiók között. "A béremelések mindig az aktuális a piaci helyzethez igazodnak. Ha a cégek azt tapasztalják, hogy sok munkavállalójuk távozik, kénytelenek emelni a béreket. Például a versenyképes szakterületeken, mint a mérnöki pozíciókban vagy a magas szintű programozásban, nagyobb bérnövekedés figyelhető meg. Az orvosok és nővérek béremelésére pedig kormányzati döntések miatt került sor" – fejtette ki a szakember.

A bérek alakulása nem csupán a munkáltatók döntésein múlik, hanem azon is, hogy a vállalatok mennyire képesek alkalmazkodni a változó munkaerőpiaci környezethez. Ebben a folyamatban a HR-szolgáltatók kulcsszerepet játszanak. "A bérek mellett a munkahelyi környezet, a képzési lehetőségek és a munkavállalók elkötelezettségének növelése mind kritikus tényezővé váltak a munkaerő megtartásában és megszerzésében, sőt azt látjuk, hogy ezen tényezők egyre inkább motiválóbbak a munkavállalók számára" – mondja Dr. Tóth Ágnes.

Már látszanak pozitív jelek a gazdaságban

A munkaerő-keresletet elsősorban a makrogazdasági környezet határozza meg, és bár jelenleg a magyar gazdaság többek között az exportnehézségek és a beruházási ráta visszaesése miatt éppen dekonjunktúra-hullámban van, a Prohumannál pozitív jeleket is látnak, és továbbra arra számítanak, hogy a munkaerőpiac feszes marad.

Az előrejelzések alapján 2025-ben is folytatódik a munkanélküliség csökkenése, az idei 4,3%-ról 3,9%-ra, és ez a prognózis összhangban van a piaci tapasztalatainkkal

– fogalmazott Dr. Tóth Ágnes. "Minden nehézség ellenére ugyanis vannak az országnak olyan régiói, elsősorban Kelet-Magyarországon, illetve a járműipar egyes szegmenseiben, ahol a beruházások továbbra is növelik a munkaerő iránti igényt. Itt elsősorban a kínai tőkéről van szó, különösen az elektromos járművek szektorában. Az Európába érkező kínai közvetlen külföldi beruházások 44%-a Magyarországra érkezett, amivel az első helyen állunk a kontinensen. Ez ugyan mérséklődik a következő időszakban, de a már folyamatban lévő beruházások által generált munkaerőigény így is nőni fog még a jövőben" - mondta el.