Elkeserítő helyzetben a magyar fiatalok: még nagyobb gödörbe lökhette őket a járvány

A fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését támogató #énjövőm program 2017 óta szervez ingyenes személyes és online workshopokat, amelyek célja, hogy készségfejlesztéssel támogassák a nem tanuló és nem is dolgozó fiatalokat. A program az indulása óta folyamatosan bővítette célcsoportjait, így a pályakezdő fiatalok mellett már egyetemistáknak, pályaválasztás előtt álló középiskolásoknak, hátrányos helyzetű roma fiataloknak, kismamáknak, kisgyermekes szülőknek, fiatal vállalkozóknak és fogyatékossággal élő fiataloknak is segítenek.

A program Kantar Hoffmann által készített, Eurostat adatokra alapuló kutatása nemrég három új szegmensét tárta fel a hazai 15-35 év közötti, ún. NEET (Not in Education, Employment or Training) fiataloknak: a járvány előtti csoportokat így már a szolgáltató szektorból kiesett fiatalok, a külföldről hazatérők és a járvány miatt álláskereső pozícióban ragadt pályakezdők is bővítik. A kutatás egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiacon.

Mivel a NEET fiatalok csoportja rendkívül heterogén, így minden esetben más jelenti a segítséget. A program új kutatása most egyidőben vizsgálta azt, hogyan érintette a járvány a meglévő célcsoportokat, milyen új csoportokkal bővült a NEET fiatalok köre, és mi jelenthet nekik leginkább releváns segítséget a járvány után.

Szolgáltató szektorból kiesett fiatalok

Míg a járvány egyértelműen a vendéglátóiparban, a szállításban és a művészeti területeken dolgozókat érintette a legrosszabbul, az építőiparban és az oktatásban dolgozók száma ezzel párhuzamosan nőtt. A kiesett fiatalok egy részét alkalmazták a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, a többiek viszont jelenleg a NEET szegmens új, álláskereső csoportját képezik.

A kutatás azonban azt is feltárta, hogy ezek a fiatalok sok esetben kényszerből vagy a lehetőségek hiánya miatt dolgoztak a szolgáltató szektorban. A megkérdezettek egy részének jó lehetőség lehet a járvány utáni újrakezdés arra, hogy jobban felmérjék saját készségeiket, igényeiket és közelebb kerülhessenek a számukra leginkább alkalmas munkához, vagy egy új munkahely mellett tanulni kezdjenek olyan területeken, amelyek korábban vonzók voltak számukra.

Külföldről hazatérők

Bár sok esetben egyik napról a másikra vesztették el állásukat és döntöttek a hazaköltözés mellett, a legkevésbé veszélyeztetett pozícióban mégis a külföldről hazatérő fiatalok vannak. Egyrészt a külföldön szerzett tapasztalataik az előnyükre válnak itthon is, másrészt tőlük nem idegen az újrakezdés élménye, így sok esetben bátrabban mernek belevágni egy új szakmába is. A kutatásban megkérdezett alanyok történeteiből az is kiderült: sokan hazatérés után kezdtek el pályaváltáson vagy saját vállalkozás indításán gondolkodni.

Pályakezdő állástalanok

Veszélyeztetettség szempontjából ők állnak a legrosszabb helyen: már fiatalon hosszú távú munkanélküliségben ragadtak, nehezen tudnak elindulni. Beszűkült munkaerőpiacon, kiélezett versenyben kell munkát találniuk, és hátrányt jelent számukra a tapasztalat hiánya is. Az elnyúló munkakeresés, a bezártság és elbizonytalanodás pedig tovább növeli az esélyét annak, hogy motivációt vesztenek.

További hátrányt jelenthet, hogy a járvány sok esetben a pályaorientációs és pályaválasztási szolgáltatások működését is korlátozta.