Súlyos látlelet a magyar munkavállalókról: a legtöbbjük fáradt, alvászavaros, kilátástalan

A beszélgetés kiindulópontja az a kérdés volt, nagy általánosságban hogy vannak, milyen lelkiállapotban a magyar munkavállalók így a pandémia 15. hónapjában túl a brutális 3. hullámon, és ki tudja még mi előtt.

„Én azt látom, hogy egészen egyszerűen megborultak az emberek – ez az általános állapot akár munkavállalóról, akár vezetőről beszélünk. Rengeteg felsővezető panaszkodik, hogy már-már brutális, ami megy az e-mailezésben: olyan hangnemet ütnek meg egymással a munkatársak, amit normál körülmények között amúgy nem tennének, pláne nem élőben”

- kezdte dr. Füredi Júlia, szervezetpszichológus, HR szakember, Sparq tech alapítója, majd hozzátette, nagyon nehéz lesz most visszamenni a munkahelyekre, hiszen gyakorlatilag újra meg kell ismerkednünk egymással. Sokan megmutattak olyan fejezeteket a saját életükből, körülményeinkből az online meetingeken, amelyeket nem feltétlenül akartak. Ebből a kikényszerített intimitásból most nehezen bújunk elő.

Gelsei Bernadett, döntésmentor is hasonló folyamatokat lát végbemenni a társadalomban. A legnagyobb baj szerinte az volt, hogy nincs megfelelő megküzdési stratégiánk, nem tudunk mit kezdeni a stresszel, a szorongással, a bizonytalansággal. Az elmúlt hónapokra jellemző folyamatos készenléti állapot rendkívül fárasztó, az idegrendszerünk pattanásig feszült. Szerinte főként

arra volt jó ez az egy-másfél év, hogy az emberek rájöttek, bizonyos helyzetekben segítséget kell kérniük.

Hogy vannak a magyar munkavállalók? Egy szóval: rosszul - Dr. Hábenczius Károly, nemzetközi minősítésű coach felidézte a KSH-nak egy nagyon érdekes egészségfelmérését, mely szerint

a magyarok 60 százaléka panaszkodik fáradtságra, 40 százalékuk szenved alvászavarban, és kb. egyharmaduk érzi úgy, hogy az élete kilátástalan. Ebből toboroz a HR. És akkor erre rájött még a pandémia és vele együtt az összes nyomorúság.

Felmondások, szakítások válások – Vásárhelyi Dorottya pszichológus, szexuálpszichológiai szakpszichológus, valamint stresszkezelő és kommunikációs tréner így foglalta össze tömören az elmúlt egy évet. Ugyanakkor mint elmondta, ezek nem feltétlenül negatív előjelű változások, hiszen sok esetben egy régóta halogatott döntés katalizátoraként lépett fel a járvány, azaz segített meghozni olyan döntéseket, melyeket már régóta halogatott valaki. Többen is említették a beszélgetőpartnerek közül, hogy válságos helyzetekben, mint amilyen a pandémia is felerősödnek az előtte kevésbé markáns személyiségjegyek - és egy ilyen helyzet, mint amivel megküzdöttünk,

sokat elárul az egyén valódi karakteréről. 

Kiégés és a rossz definíció

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO hivatalos meghatározása szerint a kiégés krónikus és nem sikeresen kezelt munkahelyi stressz következtében fellépő szindróma. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy ez kizárólag a munkahelyhez köthető, miközben a kiégés kapcsán nem biztos, hogy csak arról kéne beszélni, mi történik a munkahelyeket - világított rá dr. Füredi Júlia és nagyon vehemensen tiltakozott ez ellen a megfogalmazás ellen. Ő inkább azzal a definícióval tud azonosulni, mely szerint

a kiégés egy hosszan tartó érzelmi megterhelésre adott fizikai, mentális és pszichés kimerültség.

Érdemes inkább az egész embert, az egész csomagot vizsgálni a munkahelyi és a magánéleti aspektusokkal együtt 

Dr. Hábenczius Károly védelmébe vette a WHO-t, hiszen a munkáltató felelősséggel tartozik a munkavállalóiért, a megfelelő munkakörnyezet kialakításáért. Szirtes Hajnalka Szirtes Hajnalka, az IPS szervezetpszichológusának véleménye aztán tovább árnyalta a képet, elmondása szerint

nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy egy profitorientált világban létezünk és dolgozunk, ahol ingerek milliárdjai nap nap után arra ösztökélnek minket, hogy menjünk előre, fogyasszunk, és persze hajtsuk ki magunkból, amit csak lehet a munkahelyünkön. Én a fókuszt inkább az egyéni felelősségre helyezném:  látni kell, ha nem fordítunk tudatosan figyelmet a töltekezésre, akkor a bennünk lévő akkumulátor lemerül, bármit teszünk is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mostantól ez már nem játék: így alakítja át az agyunkat a túlzott online jelenlét

Itt, a tech age kellős közepén a pandémia által kaptunk egy csepp ízelítőt abból, ami ránk vár a jövőben.

Gelsei Bernadett szerint pedig ezt a kérdéskört csak egészben szabad vizsgálni, azaz nem lehet leválasztani az egyén szakmai életéről a magánéletét, hiszen mindkét területen ugyanannak az embernek kell helytállnia:

Sok-sok tényező együttállása kell ahhoz, hogy valakire rá lehessen mondani h kiégett. Végzettségtől és tapasztalattól függetlenül végeredményben mindenki a a saját személyiségével dolgozik.

Kinek a hibája?

A munkáltató felelősségével kapcsolatban is számos gondolat elhangzott, például a közvetlen vezető vagy a hr felelősségéről ezzel kapcsolatban. Első körben fel kell ismerni a problémát, és beszélni kell róla.

Mindennek persze alapfeltétele az egészséges szervezet

 – jegyezte meg Vásárhelyi Dorottya, melyben mindenki tűpontosan tudja a helyét, és a lehetőségeit, valamint hogy kihez fordulhat ha baj van.

Komoly probléma, hogy sok magyar munkahelyen ma még mindig inkább közepesen strukturált szervezetekként működnek, ahol nagyon könnyű eltévedni, de legalábbis elbizonytalanodni.