Mikor jár túlóra pótlék a magyar dolgozóknak? Ennyi a túlóra pótlék 2021 évben

A túlórázás nem ismeretlen fogalom a legtöbb magyar munkavállaló számára: mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy kicsit többet, vagy éppen sokkal több időn keresztül kellett munkahelyünkön maradnunk az elvártnál, mindezt a magánéletünk rovására. A szabadidőnkbe átlógó túlmunkának azonban ára van, ami nem is olyan alacsony: tudd meg, mennyi túlóra pótlék jár érte és hogyan oldják meg egyes munkahelyek, hogy ne kelljen túlóra pótlékot fizetniük! Kompenzálható a túlóra pótlék hiánya más engedményekkel?

A munka és a túlórázás alapszabályai

A köznyelven túlórának nevezett „rendkívüli munkaidő” olyan probléma, amelyet a fejlett országokban dolgozó munkavállalóknak rendszeresen, akár heti szinten több alkalommal is el kell viselniük – azonban a túlórázásnak nem szabad kompenzálatlanul maradnia. A magyar munkavállalók többsége hozzá van szokva ahhoz, hogy a munkáltatója sajnos semmilyen módon nem kompenzálja a túlórát – ám ezesetben könnyen létrejöhetnek munkahelyi konfliktusok és nem lesz váratlan vendég a főnök irodájában egy-egy felmondó levél sem.

Mivel a túlóra úgymond normális jelenség a nyolcórás dolgozók életében, sokan választják helyette az egyenlőtlen munkaidőbeosztású álláslehetőségeket vagy a vállalkozói létet, ahol sokkal rugalmasabban és kevésbé kötötten tudnak dolgozni. A fix munkaidős munkavállalók érdekeit védi a Munka Törvénykönyve, ami meghatározza, milyen esetben vagy rendkívüli munkaidőben milyen bérpótlékok járnak az alkalmazottak számára. Tipikus eset például az éjszakai pótlék és a műszakpótlék kifizetése.

A túlórázás kompenzálása

Sokaknak nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a túlórát nem csak túlóra pótlék fizetésével lehet kompenzálni. A túlóra pótlék fizetése mellett bevett szokás a pihenőnap beiktatása, vagyis a „lecsúsztatott szabadság”, amelynek lényege, hogy a túlteljesített órák felhalmozódása esetén a dolgozó elmehet egy bizonyos számú szabadnapra. Mondanunk sem kell, ez a megoldás jóval gazdaságosabb a munkáltatók számára, hiszen a borsos árú túlóráért gyakorlatilag semmit sem kell fizetniük.

A lecsúsztatott szabadnap mint túlórakompenzáció még mindig a jobbik eset, hiszen rengeteg munkahelyen a dolgozóknál elvárt magatartás a túlórázás, viszont semmilyen anyagi vagy szabadidős juttatást nem kapnak cserébe. Kérdéses, hogy a túlóra pótlék vagy a több szabadnap éri meg a munkavállalóknak a túlórázást: nagyon sokan örülnek a limitált számú fizetett szabadság mellett annak, ha alkalomadtán a sok túlóra viszonzásáért megigényelhetnek néhány „ingyen” szabadnapot.

Nem lehet korlátlan mennyiségben túlórázni, de mégis

Hivatalosan minden, a munkaidőnkön felül munkával töltött óra túlóra, amire jár a túlóra pótlék. A Munka Törvénykönyve szerint egy munkavállaló naponta maximum 12 órát, hetente pedig összesen 48 órát dolgozhat, az összes túlórával együtt. Emellett kötelező tartani a heti két pihenőnapot és a minimum nyolcórás pihenőidőt, a munkaszüneti napokra pedig külön szabályok vonatkoznak.

A 2021-es munkatörvények évi 250 túlórában korlátozzák a teljesállású munkavállalók teljesítményét, de kollektív szerződés – ami nem csak a túlóra pótlékot, hanem más bérpótlékok kifizetését is felülírhatja - esetén kibővíthető 300 órára. Ha átszámoljuk, rájöhetünk, hogy ezek a számok igen magasak, mintha 30-37 munkanappal megtoldottuk volna az évet – azonban az elvett szabadidőt senki sem fogja annak az alkalmazottnak visszaadni, aki csak a munkájának él.

Mikor jár a túlóra pótlék 2021 évben?

A munkáltató nem köteles biztosítani magas túlóraszám mellett sem a túlóra pótlék kifizetését, élhet a szabadidős kompenzációval is – mindez attól függ, milyen munkaszerződésbe mentünk bele. Ha a munkáltató biztosítja a túlóra pótlék kompenzációját a dolgozónak, akkor a túlóra pótlék minden órányi, munkaidőn felül elvégzett munkáért jár.

Mennyi a túlóra pótlék 2021 során?

A túlóra pótlék az alapfizetés 50%-kal megnövelt értéke. Ha a túlóra heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a munkabér plusz 100%-át kell a munkáltatónak kifizetnie – utóbbi esetben a pihenőnap biztosítása esetén is jár az 50%-os túlóra pótlék.

A munkaidő és a túlóra szabályzása

A munkáltató kitolhatja az alkalmazott munkaidejét heti 40 óráról 48-ra, azonban meg kell adnia a lehetőséget a munkaidő átcsoportosíthatóságára – heti minimum 36, maximum 44 óra. Mindenképpen fontos szem előtt tartanunk – mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalról -, hogy a túl sok túlóra, akár jár a túlóra pótlék, akár nem, visszaüt a dolgozó magánéletére, majd közvetetten az elvégzett munka minőségére is, így egyik oldalnak sem kellene, hogy érdeke legyen a munkavállaló túldolgozása.

Normális esetben a túlóra tényleg megmarad „rendkívüli” munkaidőnek és nem képezi részét a dolgozók rendes munkavégzésének. Tartsuk szem előtt, hogy bármelyik cég esetében adódhatnak nehézségek, létrejöhetnek nehéz időszakok, szigorú határidők, amikor a dolgozók is nagyobb igénybevételnek vannak kitéve – azonban mindig figyeljünk oda a megfelelő értékű kompenzációra. Egy állásra történő jelentkezéskor, illetve a munkaszerződés aláírása előtt mindig tájékozódjunk alaposan arról, hogy jár-e a túlóra pótlék a munkavállalónak, és ha nem, hogyan van kompenzálva a túlmunka.