Krízis jöhet a magyar építőiparban: ebből lassan hiányszakma lesz, pedig 400 ezres a kezdőbér

Az öt év alatt elért közel 49 százalékos növekedésével Európa egyik legjobbjának számító magyar építőipar még mindig jelentős munkaerőhiánnyal küzd. A tartós szakemberhiány pedig komoly problémákat okozhat hosszú távon, többek között megakaszthatja a különböző építkezések ütemét, valamint egyre inkább a digitalizáció irányába fordíthatja az ágazatot – derült ki a KÉSZ Csoport, Magyarország egyik legnagyobb építőipari vállalatcsoportja összeállításából.

Egyre kevesebb a jelentkező

A munkaerőhiány ráadásul több szinten is jelentkezik, a szakiparosokból ugyanúgy kevés van, mint például mérnökökből, ráadásul akadozik az utánpótlás is.

Az építőmérnök szakra felvételizők aránya országosan folyamatosan csökken. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nappali alapképzésén 10 évvel ezelőtt még több mint 400 hallgató kezdte meg tanulmányait, ez a szám évek óta már csak 200 fő körüli. Hasonlóképpen, a mesterképzést is egyre kevesebben választják, 5-6 évvel előtt körülbelül 200 fő tanult ezen a szakon, most évfolyamonként 70 fővel megy a képzés

– mondta Budaházy Viktor, a BME adjunktusa és a Hexatlon egyik zsűritagja. A BME oktatója szerint az építőmérnök szak csökkenő népszerűségének egyik oka, hogy sokan nem tudják pontosan mivel is foglalkoznak az építőmérnökök. Míg a többi mérnöki szakma – így az építészmérnök vagy az gépészmérnök – ismertebb a középiskolások körében, addig az építőmérnökök esetében általában láthatósági mellényekre és munkagödörre gondolnak, holott egy építőmérnök feladatai összetettek és a szakmában rendkívül változatos munkakörökben lehet elhelyezkedni. 

Jó esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon

A végzett építőmérnök-hallgatók ráadásul rendkívül könnyen el tudnak helyezkedni: a BME-s diákok közül már sokan dolgoznak az egyetemi évek alatt is, az alapszakos építőmérnök hallgatók több mint 30 százaléka dolgozik, míg a mesterképzésen részt vevők körében ez az arány már 80-90 százalékra rúg.

Ez azonban azzal is jár, hogy sokan abbahagyják a tanulmányaikat miután befejezték az alapszakot, és egyre kevesebben mennek tovább mesterképzésre. A bérek szintén versenyképesek: a 2020-as 403 600 forintost bruttó átlagkeresetekhez képest a BME-n végzett pályakezdők 440 ezer forintot meghaladó bruttó bérrel számolhatnak, ami egyes építőmérnöki területeken 1-2 éven belül elérheti a bruttó 700 ezer forintot is, így még nehezebb őket visszacsábítani az iskolapadba. Holott egyébként a magasabb szintű végzettséggel több „jogosítványt” kapnak a végzettek, azaz bizonyos feladatokat csak mesterképzéssel rendelkező szakemberek láthatnak el.