Csúnya bukta lehet a magyar álommeló vége: sokan elbuknak, akik belefognak

Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan az összes munkavállaló 5 százaléka dolgozott rendszeresen otthonról, azaz home officeban, Magyarországon 2013 óta ez a szám folyamatosan csökken: hazánkban a munkavállalók csupán 2,5 százaléka volt így foglalkoztatva 2017-ben.

Ehhez képest a magyar dolgozók 65 százaléka jelezte, hogy sem jelenleg, sem korábban nem dolgozott még otthonról, mégis egyértelműen a távmunka mellett tenné le a voksát, ha választhatna - derült ki egy tavalyi reprezentatív kutatásból, amit a Fundamenta készített. És habár ez a foglalkoztatási forma egyre népszerűbb főleg a fiatalabb generáció körében, a munkajogi szabályzása azért még hagy kívánnivalót maga után.

Értsük meg a fogalmakat!

"A távmunka a munka és magánélet összehangolásának eszközeként az Európai Unió által is támogatott munkavégzési forma. A távmunkavégzés keretében a munkavállaló a munkáját rendszeresen, a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen - jellemzően lakhelyén -, számítástechnikai eszközök útján végzi, és annak eredményét elektronikusan továbbítja. A távmunka térnyerésével egyre inkább számolni kell hazánkban is" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya és Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztálya által kiadott tájékoztatóból. 

E szerint a távmunka fogalma annyit jelent, hogy a munkavállaló rendszeresen otthonról látja el a számítógéppel elvégezhető feladatait, részleges távmunka, amikor a munkavállaló a munkaidejének csak egy részét végzi távmunkában (pl. hétfőn és kedden bent kell lennie, de a hét további napjain otthonról dolgozhat), továbbá lehetőség van az alkalmi távmunkára, azaz home office-ra is például betegség esetén - olvasható a jogaszvilág.hu oldalán.

Tisztázzuk a fogalmakat!

Baksai Zoltán, munkajogi szakokleveles tanácsadó, adatvédelmi tisztviselő szerint azonban nem eléggé tisztázottak a fogalmak. A távmunka meghatározása ugyan egyértelmű, ezt a munka törvénykönyve egzaktul megfogalmazza, ám véleménye szerint a részleges távmunka és a home office esetében nem ennyire egyértelmű a helyzet, ezeket sokan sokféleképpen értelmezik.

Ha például a felettes felhívja a munkavállalót, és megy a háttérben a plázazene, akkor ezek után esetleg nem fog már oly mértékben bízni ebben a kollégában, holott lehet, hogy ő már adott esetben hajnal óta ébren van, és már rég ledolgozta a maga 8 óráját. 

Ha a munkaszerződésünk szerint távmunkában vagyunk a munkavédelmi törvény pontról pontra végig vezet bennünket, egészen pontosan kiderül, mit kell csinálnunk és mi a munkáltató felelőssége. Ám a home office esetében nem ez a helyzet, így legalább egy belső szabályzatot kellene létrehozni, melyben tisztázzák a munkaidőt, a biztonság, a munkahelyi baleset fogalmát és újabban már erre is nagyobb hangsúlyt kell helyezni: az adatvédelem kérdéseit is. 

Az alapvető "játékszabályokban" olyan kérdésekre is érdemes kitérni, hogy amennyiben egyeztetnie is kell két egymással nem találkozó munkavállalónak, azt mikor teszik meg. Mikor hívhatja fel a hajnali időpontban már dolgozó kolléga az akkor még békésen szundikáló kollégáját, aki pedig éppen késő este tervezett foglalkozni a feladataival? Ilyen kérdések a normál irodai munkavégzés esetében nem merülnek fel, de ha a belső szabályzat nem tér ki rá, kódolva van a konfliktus, és akkor már nem a megelégedettség növelésének lesz az eszköze a home office -mondta el a szakember.