Így élnek a magyar luxusfeleségek: leesik az állad, mennyit hagynak a boltban

Úgy tűnik, hogy nemzetközi viszonylatban a tévénézőket nagyon érdeklik, hogy élnek az ország gazdag emberei. A Real Housewives-franchise már elég sok verzióban elkészült, nálunk hétfő este debütál a Viasat3-on. A beharangozóban már bemutatták a műsor szereplőit, és néhány olyan megszólalás is elhangzott, amiből már sokat lehet következtetni, miről is fog szólni a show.

- mondta Köllő Babett, a 38 éves színésznő és táncos luxusfeleség. Bemutatkozik még a műsorban Smaltig Dalma (31 éves gyermekruha-tervező), Farkas Rita (48 éves gyorsétterem-tulajdonos), Vasvári Vivien (26 éves lakberendező), Rubint Réka (39 éves fitness edző), és Csősz Boglárka (33 éves modell és színésznő). Utóbbinak szintén nem semmi a bemutatkozója, ezt mondta magáról:

- mondta Csősz Boglárka. Az a 20-30 ezer eurós vásárlásból (jelenlegi 310 forintos árfolyamon számolva 6,2-9,3 millió forint) egy átlag magyar családnak nagyon kényelmes megélhetést jelent. Ha 6,2 millió az éves bevételük, akkor havi 517 ezer forintból gazdálkodnak, ha 9,3 millió, akkor pedig havi 775 ezer forintból. Sajnos a legtöbben ennek csak kis töredékéből kénytelenek fedezni a megélhetésüket.

A műsor arra is rádöbbenti a nézőket, hogy milyen hatalmas a társadalmi egyenlőtlenség. Míg valaki számára magától értetődő a luxus, addig a többség még csak elképzelni sem tudja, milyen lehet az ő életük. A legutóbbi jelentés szerint ez az egyenlőtlenség azonban nemhogy csökkenne, hanem egyre inkább növekszik.

Ugyan nőttek az elmúlt időszakban Magyarországon a munkajövedelmek, a legutóbbi OECD jelentés szerint viszont a társadalmi egyenlőtlenségek is nőttek 2007-2014 között. Ráadásul pont az alacsonyabb keresetűek reáljövedelme nőtt a legnagyobb mértékben, vagyis a piaci folyamatok alapján pont az ellenkező irányba kellett volna elmozdulnia az állapotoknak. Akkor mégis miért lesz rosszabb a helyzet? Röviden: az adó- és ellátórendszer miatt.

A Portfolio elemzése szerint az alacsonyabb keresettel rendelkezők bére ugyanis részben azért nőtt ilyen nagymértékben, mert a kormány 2011-ben az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével párhuzamosan jelentősen növelte a minimálbér összegét, illetve elvárt béremeléseket fogalmazott meg a vállalatokkal szemben, hogy az alacsony keresetűek számára emelkedő adóteher ne járjon együtt az elkölthető jövedelem drámai csökkenésével. Az állam ezzel a lépéssel gyakorlatilag a vállalatokra hárította azt a felelősséget, hogy ne nőjenek a keresetek közötti különbségek.

Az OECD egészét nézve az adórendszer, illetve a pénzbeli transzferek átlagban 27 százalékkal mérsékelték a piaci egyenlőtlenségeket, a helyzet azonban 2010-hez képest romlott. Bár abszolút helyezésben nem áll rosszul Magyarország, a tendencia viszont aggasztó. 2007-2010 között valamelyest erősödött az állam újraelosztó szerepe jövedelemkülönbségek mérséklésében, a rá következő 4 évben azonban az összes OECD-ország közül nálunk hátrált ki a leglátványosabban az állam újraelosztási feladata mögül, vagyis hogy mérsékelje a piaci folyamatokból fakadó jövedelmi különbségeket.

Ezt egyrészt a 2011-ben bevezetett egykulcsos adórendszer bevezetése, másrészt a közmunkaprogram bevezetésével párhuzamosan erőteljesen visszavágott szociális juttatások okozták: előbbi a magasabb jövedelműek relatív - alacsonyabb keresetűekhez viszonyított - adóterhét, míg utóbbi az alacsonyabb jövedelműeknek járó szociális transzferek összegét csökkentette.