Kiderült: ezek a magyarok élnek a legjobban

A KSH szerint a leggazdagabbak összkiadásuk alig több mint 20 százalékát költik élelmiszerekre, míg a legszegényebbek majdnem a harmadát.

A gyermekes háztartások szegényebbek: egy főre jutó havi fogyasztási kiadásuk összesen 57 ezer forint volt tavaly, alig több az országos átlag háromnegyedénél. A viszonylag alacsony fogyasztás fő oka, hogy ezek a háztartások átlag négy főből állnak, míg az országos átlag nem éri el a két főt. A különbség különösen látványos az olyan kiadási tételeknél, mint például a lakásfenntartás, amelyek nagysága nem arányos a létszámmal. A gyermektelen háztartások magasabb életszínvonalon éltek: egy főre jutó személyes célú kiadásaik összege 88 830 forint volt, ezen belül havonta 4 ezerrel többet költöttek élelmiszerre, mint a gyermekesek.

Régiónként is nagyok az eltérések - érthető módon, hiszen Közép-Magyarországon, ahol a kiadások magasabbak, mint az ország többi részén, az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-átlagot, miközben Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld az unió legszegényebb régiói között van. A budapestiek több mint 92 ezer forintos összes kiadása 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, de másutt is vannak gazdagabb területek: a Közép-Dunántúl élelmiszer-fogyasztása például meghaladja a budapestit, a Nyugat-Dunántúlon pedig kiemelkedő az egy főre jutó lakberendezési és egészségügyi kiadás.

A budapestiek a magasabb jövedelem és a több program okán gyakrabban járnak moziba, színházba, koncertre és étterembe. Kulturális kiadásokra átlag 8 ezer forintot, vendéglátásra és nyaralásra havonta majdnem 6 ezer forintot adtak ki, ez a községekben élők hasonló költéseinek közel háromszorosa, illetve több mint három és félszerese.