Döbbenet, mennyi áldozatot szednek a magyar halálutak: az ittas sofőrök miatt romlik a helyzet sok helyen

A KSH 2025. I-IV. negyedévre vonatkozó, előző év azonos időszakához viszonyított indexei alapján a közlekedésbiztonsági helyzet kapcsán nem lehet egységes trendként leírni Magyarországon.

A statisztika egyik legfontosabb üzenete éppen az erős területi szórás: miközben több vármegyében javulás látszik az összbalesetek számában, addig más térségekben a balesetek súlyossága, illetve a halálos kimenetelek gyakorisága romlott. Ez arra utal, hogy nem országos, homogén folyamatról, hanem lokálisan nagyon eltérő dinamikákról beszélünk.

Az összes balesetet nézve viszonylag visszafogott elmozdulás figyelhető meg: a legtöbb vármegyében az index 95-105 közötti sávban mozog, ami stagnálásközeli állapotot jelent. Kiemelkedik Veszprém vármegye (120,8%), Győr-Moson-Sopron (104,0%), Zala (107,4%) és Csongrád-Csanád (102,3%), ahol egyértelmű növekedés látható.

Ezzel szemben Budapesten (95,7%), Hajdú-Biharban (93,6%) és Hevesben (92,6%) mérséklődés tapasztalható. A kép tehát nem egyértelmű: a közlekedési események összmennyisége inkább stagnál, de regionálisan széttartó pályák rajzolódnak ki.

A halálos balesetek száma azonban sokkal nagyobb kilengéseket mutat, és ez a legfontosabb riasztó indikátor a statisztikában. Itt látunk extrém kiugrásokat, például Vas vármegyében (240%), Pest vármegyében (182,5%) és Fejér vármegyében (129,4%).

Ezek az értékek statisztikailag is erős ingadozásra utalnak, ami mögött akár viszonylag alacsony esetszámok is állhatnak, de a trend így is egyértelműen kedvezőtlen. Ugyanakkor vannak markáns javulások is: Tolna (29,4%), Zala (36,4%), Békés (37,5%) és Komárom-Esztergom (56,0%) esetében a halálos balesetek számának visszaesése jelentős. Ez kettős képet rajzol: a halálozási kockázat nem egységesen változik, hanem erősen helyi sajátosságoktól függ.

A sérüléses balesetek és a súlyosan megsérültek kategóriája valamivel simább képet mutat, de itt is látható a súlypontok eltolódása. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye különösen figyelemre méltó: ott a súlyosan megsérültek száma 120,7%-ra nőtt, miközben a halálos balesetek is emelkedtek (113,3%). Ez arra utal, hogy nemcsak a balesetek száma, hanem azok következményessége is romlott. Hasonló, de enyhébb mintázat figyelhető meg Győr-Moson-Sopronban (súlyos sérülések: 119,1%) és Veszprémben (115,9%).

Az ittas okozású balesetek külön vizsgálva szintén fontos strukturális problémát jeleznek. Több vármegyében kifejezetten erős növekedés figyelhető meg: Somogyban 150%, Borsod-Abaúj-Zemplénben 121,2%, Bács-Kiskunban 115,2%, illetve Szabolcsban 113,2%. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztáshoz köthető közlekedési kockázat nem csökken, sőt több régióban egyértelműen romlik. Ezzel szemben van néhány ellenpélda is (pl. Békés 62,1%, Tolna 71,4%), ahol visszaesés látható, de ezek inkább lokális kivételek, mint országos trend.

A járművezetői hibából bekövetkezett balesetek indexei ezzel párhuzamosan többnyire 90-110 közötti sávban mozognak, ami azt jelzi, hogy a „klasszikus” hibaarány nem változik drasztikusan. Ugyanakkor Vas vármegye (110,5%) és Veszprém (121,2%) kiemelkedik a romló tartományban, míg Hajdú-Bihar (91,3%) vagy Heves (91,1%) inkább javulást mutat. Ez arra utal, hogy a vezetési magatartás és a forgalmi kitettség változásai regionálisan erősen eltérnek.

A 2025-ös adatok alapján a közlekedésbiztonság Magyarországon nem egyértelműen javuló vagy romló pályán van, hanem inkább polarizálódik. Az összbalesetszám sok helyen stagnál vagy enyhén csökken, ugyanakkor a legsúlyosabb kimenetelek (halálos balesetek, súlyos sérülések) több vármegyében romlanak, és ez a közlekedésbiztonsági kockázat valódi minőségi romlására utalhat.

A legfontosabb strukturális probléma továbbra is az ittas vezetés magas és több térségben növekvő aránya, valamint a halálos kimenetelek erős regionális szórása, ami azt jelzi, hogy célzott, területspecifikus beavatkozások nélkül nehezen csökkenthető érdemben a kockázat.

Címlapkép: Donka Ferenc, MTI/MTVA