Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A vizsgált OECD-országok közül Lettország áll az élen, ahol 77 százalékkal nőttek a reálbérek 2010 és 2024 között. Szorosan mögötte Litvánia következik 73 százalékos, majd Észtország 69 százalékos növekedéssel. A régió erős teljesítményét mutatja, hogy Lengyelország és Magyarország is a felső mezőnyben szerepel.

Az elemzés szerint a gyors bérnövekedés hátterében több tényező áll. Ide tartozik a munkaerőhiány, a gazdasági felzárkózás, a termelékenység javulása, valamint az, hogy ezekben az országokban alacsonyabb szintről indultak a bérek, így nagyobb tér volt a növekedésre.

A nyugat-európai országok ezzel szemben jóval visszafogottabb eredményeket mutattak. Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban is mérsékeltebb volt a reálbér-emelkedés, miközben több déli ország gyakorlatilag stagnált.

A lista sereghajtója Görögország lett, ahol 21 százalékkal csökkentek a reálbérek 2010 óta, főként a gazdasági válság, az államadósság-problémák és a megszorító intézkedések következményeként.

Magyarország: régióban közepes

A felmérés alapján 2010 és 2024 között a magyar átlagos éves inflációkövető bér 27 ezer dollárról 35 ezer dollárra emelkedett vásárlóerő-paritáson számolva, ami 31 százalékos növekedést jelent. Ezzel Magyarország az OECD-országok középmezőnyének felső részébe került, ugyanakkor a régió több állama ennél is gyorsabb bérfelzárkózást produkált.

A közép-kelet-európai térség egyik legnagyobb nyertese Lettország volt, ahol 77 százalékkal emelkedtek a reálbérek, míg Litvániában 67 százalékos bővülést mértek. Az észt bérek 40 százalékkal nőttek, Lengyelországban pedig 38 százalékos volt a növekedés, ami szintén meghaladta a magyar adatot.

A visegrádi országok összevetésében Magyarország középen helyezkedik el. Lengyelország előzi hazánkat, míg Csehország és Szlovákia egyaránt 21 százalékos növekedést mutatott fel, vagyis elmaradt a magyar ütemtől. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a szűkebb régión belül erős teljesítményt nyújtott, de nem számít éllovasnak.

A bérszintekben ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek vannak. Magyarország 35 ezer dolláros átlagos éves bére még mindig elmarad a fejlettebb nyugat-európai országokétól, de már közelíti több déli és kelet-közép-európai állam szintjét. A magyar adat például már csak kevéssel marad el Szlovákia 36 ezres és Csehország 39 ezres értékétől.

A régiós adatokból az látszik, hogy Kelet-Európa továbbra is az egyik leggyorsabban felzárkózó térség Európában. Ennek fő oka, hogy a nyugat-európainál alacsonyabb bázisról induló országokban nagyobb tér volt a béremelkedésre, miközben a munkaerőhiány, a minimálbér-emelések és a gazdasági növekedés is hajtotta a kereseteket.