Ciki: ennyire korrupt hely Magyarország

2014-hez képest három helyet esett vissza Magyarország, egyben 54 pont helyett 51-et kapott a vizsgálat során - közölte Martin József Péter.

A korrupciós rangsort üzletemberek és szakértők, továbbá 11 intézmény 12 háttérkutatása alapján állították össze a TI berlini központjában.

Az országokat 0 és 100 pont között értékelték; minél alacsonyabb pontszámot kap egy-egy állam annál korruptabbnak minősíthető - közölte.

Ennek alapján a leginkább korrupciómentes országok sorrendben: Dánia (91pont), Finnország (90), Svédország (89), Új-Zéland (88), Hollandia (87) és Norvégia (87). A leginkább korrupt államok Szomália (8) és Észak-Korea (8). Afganisztán 11, Szudán 12, Dél-Szudán és Angola 15-15 pontot kaptak.

Magyarországot Szaúd-Arábia előzi meg 52 ponttal, míg Bahrein, Horvátország és Szlovákia ugyancsak 51 pontot kapott. Ezeket az államokat Kuvait (49) és Kuba követi (47).

Hangsúlyozta, hogy Magyarország hosszú évek óta lejtmenetben van a listán. Amíg a kétezres évek elején az évente ismétlődő jelentés alapján a régióban csupán Észtország volt kevésbé korrupt, ma már az alsó negyedben helyezkedik el az ország. Az Európai Unióban csak Bulgária, Görögország, Olaszország és Románia kapott rosszabb minősítést Magyarországnál.

A régióban Észtország bizonyult a legkevésbé korruptnak (70). Sorrendben Lengyelország (62), Litvánia (61), Szlovénia (60), Csehország (56), Lettország (55) követi.

Úgy vélekedett, hogy a korrupciós szint szorosan összefügg egy-egy ország versenyképességével.

A Világgazdasági fórum éves jelentései szerint, 2001-ben Magyarország a 28. legversenyképesebb állam volt a világon, 2015-re visszaesett a 63. helyre. 2006 óta még a régiós átlagtól is egyre inkább elmarad az ország - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A továbbiakban a jelentés megállapítja - folytatta Martin József Péter -, hogy Magyarországon rendszerszintű és sokszor legalizálttá vált a korrupció, vagyis olyan jogszabályok születnek, amelyek jogszerűvé teszik a korrupciót.

Ez azt jelenti, hogy a közpénzeket sokszor illetéktelenül használják fel, és a közbeszerzések elnyerését sokkal inkább az adott vállalkozás kormányzattal kialakított viszonya határozza meg, mint a piaci helyzete - tette hozzá.

Ez visszafogja a gazdaságot, hiszen a cégek elsősorban nem a fejlesztésekben, hanem a kormánnyal ápolt jó viszony kialakításában érdekeltek. Mindennek következménye a befektetések csökkenése, a gazdasági növekedés pedig kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető - mondta.

Martin József Péter az egyetlen pozitívumként az úgynevezett utcai, vagyis rendőrök, hivatali ügyintézők, vámosok által elkövetett korrupciós cselekmények csökkenését említette, illetve, hogy a pénztárgépek online bekötése fehérítette a gazdaságot.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója arról szólt, hogy eközben az állam által "foglyul ejtett" intézmények, mint a rendőrség és az ügyészség, folyamatosan a korrupció csökkenéséről számolnak be.

Ugyanakkor például szóba sem kerül annak vizsgálata, hogy Paks 2 kapcsán 10-12 milliárd eurónyi közpénzt kíván elkölteni az állam, vagy a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal támogat alapítványokat - mondta.

Szintén nem vizsgálja senki, hogy található-e összefüggés az egyes vállalatok által juttatott sporttámogatások és az adott cég közbeszerzési sikerei között. A takarékszövetkezeti szektor, a dohánykereskedelem átalakítása, a termőföld és a kaszinóügy a példái a legalizált korrupciónak - mondta Ligeti Miklós.