Emelkedő minimálbér: ilyen hatása van valójában

A magyar kormányok többször is minimálbér-emeléssel próbálták növelni az alacsony keresetű munkavállalók jólétét, és legnagyobb parlamenti pártjaink mind támogatják a minimálbér emelését. De vajon tényleg segít a minimálbér az alacsony keresetű munkavállalókon? Erre keresi a választ Harasztosi Péter és Lindner Attila (2015) tanulmánya.

Bár a minimálbér-emelés sok alacsony keresetű ember jövedelmét növeli, nem szándékolt következményekkel is járhat. A megemelkedett bérköltség miatt egyes vállalatok bezárhatnak, mások pedig elbocsáthatják a megdrágult munkaerő egy részét.

A múltbeli minimálbér-emelések tapasztalatai segíthetnek megérteni, hogy mekkorák ezek az ellentétes hatások. 2000 és 2002 között radikálisan megemelkedett a minimálbér: míg 2000-ben csak 25 500 forint volt (mai áron 49 ezer forint) addig 2002-re elérte az 50 ezer forintot (mai áron 84 ezer forint).

Az ábra a dolgozók létszámának százalékos változását mutatja be 2000 és 2002 között két vállalatcsoportra. Azokra a vállalatokra, ahol a minimálbéresek aránya 2000-ben kevesebb volt, mint 10 százalék, és így kevéssé érintette őket a minimálbér-emelés (kék oszlop); és azokra, ahol a minimálbéresek aránya 2000-ben több volt, mint 10 százalék, és így jobban érintette őket a minimálbér-emelés (piros oszlop).

Látszik, hogy a foglalkoztatás 4,3 százalékponttal jobban csökkent azoknál a vállalatoknál, amelyek jobban ki voltak téve a minimálbér-emelésnek. Vagyis a minimálbér valóban csökkenti az alacsony keresetűek foglalkoztatottságát. (Az, hogy a foglalkoztatás mindkét vállalati csoportban csökkent, részben annak a természetes folyamatnak köszönhető, hogy a vállalatok egy része 2002-re megszűnt.)