Brutális számok: sosem volt ennyi munkanélküli Magyarországon

A magas munkanélküliségi rátában alapvetően négy tényező játszhat közre: (1) technikai hatásnak tekinthető a szezonális sajátosság, az első negyedévet jellemzően magasabb munkanélküliség jellemzi, (2) a közmunkaprogramok év eleji leállása megemelhette azok számát, akik a kérdőíven munkanélkülinek vallották magukat, (3) a munkapiaci korlátok szigorítása (nyugdíjkorhatár-emelés, inaktivitásba vonulás feltételeinek szigorítása stb.) folyamatosan emeli a munkapiacon lévők számát, akik egy részéből törvényszerűen válik munkanélküli, (4) annál is inkább, mert a pangó gazdaságban nincs, ami felszívja a munkaerő-kínálatot. Utóbbi hatás erősödhetett az elmúlt negyedévekben, hiszen 2012 október-decembere gyászosan gyenge gazdasági aktivitást mutatott, ám az szomorú, hogy az első negyedévben mégis tovább tudott emelkedni a munkanélküliségi ráta.

2012 közepe óta csaknem másfél százalékponttal emelkedett a munkanélküliségi ráta, és ez akkor is figyelmeztető, ha a megelőző időszak csökkenése miatt a mutató csak 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH közlése szerint a hét régióból mindössze kettőben (Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl) 10% alatti a munkanélküliségi ráta. Az előző év azonos időszakához képest Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent a munkanélküliség, míg a többi régiót stagnáló, vagy növekvő munkanélküliség jellemezte.

A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2013. március végén 620,1 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 4,9%-os növekedést jelent 2012 azonos időszakához képest.

Hasonlóan szomorú folyamatokat figyelhetünk meg a foglalkoztatásban is. Az a jelenség, hogy a kétféle statisztika ellentmondásos képet festett a munkapiaci konjunktúráról ezúttal nem kell, hogy óvatossá tegyen minket az értékelésben. Az utóbbi két negyedévben ugyanis már a mintavételes adatok is ugyanazt mutatják, mint az adminisztatív adatgyűjtés eredményei: a foglalkoztatás csökkenését. A szezonálisan igazított adatok szerint tavaly a harmadik negyedévben értük el a csúcsot, azóta mintegy 25 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma.

Az adatokban javulást abban az esetben remélhetünk, ha a gazdaság élénkülése tartós lesz. Az első negyedév (feltételezhető) technikai korrekciója után tovább kellene folytatódnia a bővülésnek, amit a munkapiacon tovább segíthet, ha a közmunka programok újraindulnak, illetve a célzott járulékcsökkentési program meghozza a várt eredményeit. Addig is megállapíthatjuk: az utóbbi fél évben a munkanélküliség emelkedett, a foglalkoztatás pedig csökkent.