Gyalogoshíd épülhet a Dunán: megszólal a főépítész - exkluzív interjú

Pénzcentrum.hu: 2012. május 15-én nevezett ki Tarlós István Budapest főépítészének. Lassan egy év távlatából mennyire érzed hangsúlyosnak a pozíciót, mennyire van ráhatásod a budapesti folyamatokra?

Finta Sándor: A fővárosi főépítésznek meglehetősen összetett a feladatköre, így több irányból van hatása a folyamatokra. Egyrészt a város egészét érintő fejlesztések terén átfogó szemlélettel és hosszú távra, 20-25 évre tervezünk. Ezen belül a stratégiai tervezés középtávra, 7 évre szól, jól körülhatárolható fejlesztési céltérségekre fókuszálva. Ezek a tevékenységek végül projektek definiálását célozzák, amelyeket terület és szervezet menedzsment terén is elő kell készíteni. Az előkészítés része és a megvalósítás egyik eszköze a város szerkezeti tervének, rendezési szabályozásának újragondolása, az értékvédelem és a rehabilitáció új alapokra helyezése. Kezdetektől a stratégiai szemlélet inspirált, aminek mostanra kezd megmutatkozni az eredménye. A fejlesztési koncepcióknak, stratégiáknak és a rendezési tervi eszközöknek ismét jól működő hierarchiája van, ami összefüggő és koherens. Budapest új, hosszú távú városfejlesztési koncepciója elkészült, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A városfejlesztési koncepcióval párhuzamosan pedig megindult a Területfejlesztési Koncepció kidolgozása, amelyet Budapestnek megyei státuszából adódóan kell elkészíteni, hasonlóan az ország többi megyéjéhez. 2014. első félévének végére elkészül az új Településszerkezeti Terv és Rendezési Szabályzat, amelyben a településrendezési eszközök már azokat a határozott irányvonalakat jelenítik meg, amelyeket az egyes fejlesztési koncepciók és stratégiák lefektetnek. Eddig ezek mind különböző ütemben készültek, most végre valóban egymásra fognak épülni. Másrészt tervtanácsokban, építészeti tervpályázatok zsűrijében naponta kell építészeti véleményt formálni a főváros területére tervezett beruházásokról, és természetesen a kormányzati műhelyekben előkészítés alatt lévő projekteknél a főváros szakmai érdekeit is képviselni kell.

Pc: A kormány reményei szerint Magyarország a következő 7 éves (2014-2020) európai uniós költségvetési ciklusban 1,9 milliárd euróval többet, 12,3 milliárd eurót kaphat. Milyen lehetőségek rejlenek Budapest számára az új pályázati ciklusban?

F. S.: Pontosan még nem tudható, hogy mekkora lesz a különböző pályázati csatornákon keresztül elérhető európai uniós támogatás összege, amelyre a Közép-magyarországi régióban számíthatunk. A főváros és a régió elemi érdeke azonban, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokat minél jobban, minél előkészítettebben és megfontoltabban költsük el. A projektek előkészítésének eszközei a korábban említett, korszerű alapokra épített, hiteles városfejlesztési dokumentumok. Ezek a dokumentumok jó ütemben készülnek a Fővárosnál, és megfelelően meg fogják alapozni a pályázatokat - úgy is mondhatom, sokkal könnyebben és gyorsabban lehet ezen stratégiai tervekre alapozva pályázni, mint ahogy a korábbi pénzügyi ciklus során történt. Meg fog nőni annak a jelentősége, hogy kerület, főváros és megye relációban milyen fejlesztési irányok mentén költjük el az uniós pénzeket a régióban, amelyhez viszont többszintű együttműködések kellenek. A Főváros e tekintetben sokat lépett előre, Pest megyével formalizált egy fejlesztési témájú együttműködést, ami operatív szinten is kihat a folyamatokra. Közösen kell meghatároznunk azt, hogy a régión belül mely projektek kapjanak prioritást. Ez a tervezési és egyeztetési folyamat elkezdődött. Nagyon sok felet kell asztalhoz ültetni, régiós szinten is meg kell értetni, hogy mindenre nem lesz pénz. A fejlesztési koncepció mentén meg kell határozni azokat a fő projektelemeket, amelyek egyaránt előreviszik a várost és a tágabb térséget. Az látható a múltból, hogy az egymással versengő politikák, a parciális érdekek mentén eldöntött fejlesztések összességükben nem juttatták olyan pozícióba a Közép-magyarországi régiót a várostérségek versenyében, mint az kívánatos lett volna. Hiszen globális szinten valójában nem is városok, hanem régiók versenyeznek, amilyen például a "Twin City"-nek nevezett Bécs-Pozsony városok együttműködése, amelyhez a nyugat-magyarországi térség is egyre inkább kapcsolódik, sokkal inkább mint Budapesthez. Ez is mutatja, hogy nekünk régióban, partnerségben és együttműködésben kell gondolkodnunk.

Pc: Mit lehet tudni Budapest most elkészült új városfejlesztési koncepciójáról?

F. S.: A 'Budapest 2030' elnevezésű koncepció fő célkitűzései az elkövetkező 20 évre jelölik ki a városfejlesztés fő irányait, a célok eléréséhez kapcsolódó feladatokat, a szükséges eszközöket. Ez egyrészt bizonyos szemléleti alapvetések meghatározását jelenti, amiket minden döntés alapjának tekintünk - mint a fenntarthatóság, az élhetőség, az esélyegyenlőség kritériumai. Másrészt pedig az új, globális folyamatokkal is összefüggő, térségi, környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokra reagáló tizenhét stratégiai célt tartalmaz. Csak néhányat kiemelve ezek közül például a fenntartható városok egyik alapeleme a kompakt szerkezet: ez az épített környezet olyan optimális sűrűségét jelent, ami a gazdaságos energiafelhasználást, a közművek hatékony működését vagy az épületek klimatikus teljesítményét nem csupán az alkalmazott technológiák, hanem a lépték és elsősorban a használat átgondolásával valósítja meg. A rövid utak városában mindent könnyen, lehetőleg gyalogosan kell tudni elérni, ezért a városközponttól távolabbi alközpontok fejlesztését célozzuk a belváros tehermentesítése, és az ingázási kényszer csökkentése érdekében. Az additív városfejlődés következtében szétterült város kedvezőtlen folyamatait takarékos területhasználattal, vissza kell fordítani, a belvárosi életet újra vonzóvá kell tenni. Ennek része a belváros további forgalomcsillapítása, a közlekedés integrált szemléletű fejlesztése, elsősorban a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés előtérbe helyezésével, a meglévő közlekedési felületek átosztásával. Ugyanígy a városi életminőség javításával összefüggő cél a klímavédelem és a hatékony energiafelhasználás ösztönzése. A komplex városi ökoszisztémák kiépítése, a városi zöldgyűrűk megerősítése, a zöldterületi ellátottság javítása, zsebparkoktól a városi nagy parkokig akár távlati beépítésre szánt területek átmeneti hasznosításaként is. Ösztönözni kell az olyan fejlesztéseket, amik a megújuló energiaforrások használatára, a hatékony, korszerű energiamenedzsmentre, az energiahatékonyság maximalizálására irányulnak. Cél az átalakuló városhasználat kihívásaihoz igazodó fejlesztési szemlélet megteremtése is, a lakás és intézményi struktúra újragondolása, a bérlakás stratégia létrehozása, amely a társadalmi mobilitás egyik alapfeltétele.

Természetesen cél a meglévő értékeink tudatos védelme és fejlesztése, amely a kulturális sokszínűség mellett az egyedi városkarakter megőrzését és érték alapú fejlesztését is jelenti. Részben ezzel függ össze az a szándék, hogy a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős, egykori ipari területek rehabilitációját támogassuk, amelyek sok esetben kedvező városszerkezeti elhelyezkedéssel, kiépített infrastruktúrával, jó minőségű épületállománnyal rendelkeznek.A koncepció egyik fő célkitűzése a Dunával együtt élő város megteremtése, amelynek megvalósításában hatékonyan léphet előre a városvezetés azzal, hogy a Duna menti területek használati joga nemrégiben átkerült a fővároshoz. A közgyűlés elfogadta a Duna-parti területekről szóló kétkötetes tanulmánytervünket, ami egyrészről a konkrét Duna menti városfejlesztési lehetőségeket tárja fel a közigazgatási határon belüli egyes partszakaszok adottságainak függvényében, valamint egy erre épülő új kikötő- és közterület hasznosítási koncepciót tartalmaz. Ebben kiszélesítjük a Dunáról való gondolkodást, a fővárosi teljes folyószakaszra teszünk fejlesztési javaslatokat. A belvároson túl az északi és déli területeken például olyan rekreációs, sport és turisztikai potenciálok vannak, ahol szerényebb pénzügyi eszközökkel már középtávon is jobb összeköttetés teremthető a Dunával. A belvárosra kicsit másképp fókuszálunk, a rakpartok forgalomcsillapítási lehetőségének vizsgálata mellett új gyalogos és kerékpáros zónák megjelenése is elképzelhető, így a folyó könnyebb megközelíthetőségével, a közvetlen vízparti élményt jelentő, mobil, épített úszószigetekre terelt városi élet lehet egy új, érdekes színfolt. A szállodahajókkal kapcsolatban kifejezett szándék a kikötési lehetőségek és feltételek, szolgáltatások szélesebb kínálatának megteremtése.

Pc: A Duna tehát egyértelműen jelentős gazdasági tényező és erőforrás Budapest számára. A folyó mely fővárosi részei kaphatnak hangsúlyosabb szerepet?

F. S.: A teljes Duna menti területet nyolc fejlesztési térségre osztottuk karakter és jellemző funkciók szerint (például logisztika, turizmus, rekreáció, kutatás-oktatás-innováció). Az alapcél a meglévő értékekből és adottságokból kiinduló fejlesztés, ilyen értelemben az összes terület hangsúlyos. Az eddigi szemlélethez képest újdonság, hogy a rekreáció az északi és déli városrészeken is domináns elem, és ugyanitt megjelenik a turizmus is, például Budafokon vagy a Ráckevei-Soroksári Duna ágban. A tanulmány megjelöl gazdaságfejlesztésre alkalmas területeket is. Délen például egy multimodális logisztikai központ létesülhetne, folyami teherkikötővel, gyorsforgalmi közúti és vasúti kapcsolattal, e mellett a Szabadkikötő lehetőségei is bővülhetnének a városi hajózáshoz köthető szerviz és üzemi kikötőkkel és elsősorban a városi logisztikához köthető funkciókkal. De a Margitszigetet leszámítva valamennyi fővárosi sziget, mint a Hajógyári vagy a Népsziget is abszolút alulhasznosított, fejlesztésre váró területek.

Pc: A Dunával együtt élő város egyik eleme lehetne a médiában korábban már többször emlegetett gyalogos híd terve is. Valóban van ennek realitása?

F. S.: A tanulmányban meghatároztuk azokat a pontokat, ahol a gyalogos hidaknak realitása lehet. Elsősorban a Margitsziget vagy az Óbudai sziget merült fel, mert egy ilyen kapcsolat a szigetek jobb kihasználtságát eredményezné, valamint itt megfelelő szélességű a folyó a gazdaságos megépítéshez. A belvárosi területeken nem javasol a tanulmány ilyet: fontos a város karakterének védelme a Duna-hidak ismert látképével és ritmusával, így a kompromisszum mentes építészeti minőség, a folyam szélessége miatt hihetetlenül költségigényes lenne. A Duna menti területek akkor tudnak igazából lendületbe jönni, ha nemcsak a város irányából könnyítjük meg a partokhoz való lejutást - mint például Újpesten, ahol nincs kijárat a Dunára, bár a Vízmű felől egyszerűen meg lehetne nyitni -, hanem a folyón is intenzifikálni kell nemcsak a személyközlekedést, hanem akár az áruszállítást is. Ennek érdekében a hivatásforgalmi városi hajózást, továbbfejlesztve az agglomeráció felé is, támogatni kellene, amelyek pótolhatják azokat a haránt irányú kapcsolatokat is ahol most gyalogoshidakat hiányolunk.

Pc: A közelmúltban nagy port kavart, hogy a Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Mit gondolsz a vitatott mobilgátról?

F. S.: A Római-partnál létező probléma az árvízvédelem, amit meg kell oldani - ez egyébként része a 2030-as koncepciónak, illetve a Duna-tanulmánynak is. Ugyanakkor mindkét dokumentum szerint figyelembe kell venni a természetes közeget, az esteleges beavatkozások, vagy a beavatkozások hiányának szűkebb-tágabb környezetre mért hatását és jó minőségű parti közterületeket szükséges kialakítani. A közgyűlés ezt mérlegelve döntött így a védműről.

Pc: A Dunától eltávolodva mely budapesti városrészek kaptak még hangsúlyos szerepet a koncepcióban?

F. S.: A városfejlesztési koncepció a hosszútávon elérni kívánt célokról, feladatokról és eszközökről szól, a területi lehatárolások, városfejlesztési célterületek majd a középtávú stratégiában jelennek meg hangsúlyosan. Budapesten a területi kínálat óriási - az 1 250 hektárnyi, használaton kívüli barnamezős terület nagyon hosszú időre elegendő fejlesztési kínálatot jelenthet. A külső kerületekben cél a lakosság helyben tartása a szolgáltatások bővítésével, munkahelyteremtéssel és a városi alközpontok kerületi centrumok fejlesztésével. Világviszonylatban is egyedülálló Budapest egységes, egybefüggő, historizáló városszövete. Ezt az adottságot erőforrásként kell kezelni, ennek fejlesztéséhez azonban nagyon markáns rehabilitációs stratégia kell a jövőre nézve. Jelenleg a főváros egy olyan város rehabilitációs pályázatot ír ki, amely elsősorban a városi életminőség meghatározójának tekinthető közterekre fókuszál és olyan komplex köztér megújítási programokat vár, amely a fizikai környezet megújításán túl a fenntartható városi élet kihívásaira is releváns válaszokat adnak.

Pc: Az új uniós költségvetési ciklusban, illetve a városfejlesztési koncepcióban mennyire kerül előtérbe a budapesti köz- és lakóépületek műszaki és energetikai fejlesztése?

F. S.: A koncepció azt mondja, hogy az energiahatékonyság kérdésével nagyon komolyan foglalkozni kell az épített környezetben, közlekedésben, és az energiaellátó hálózatokban is. Az összes energia-felhasználás jelentős hányadát az épületek fogyasztása adja. Ezen belül is országosan a családi házak pazarló kialakítása az egyik kiemelkedő tétel, ezután jönnek a panelek, illetve a téglaépítésű társasházak; Budapesten kissé az utóbbiak felé tolódik a hangsúly. Komplex energetikai felújításuk sürgető feladat, ezt azonban megnehezíti az elaprózott tulajdonosi szerkezet és a beruházások lassú megtérülése a lakók számára. Itt nagyon fontos megjegyezni, ha egy intenzívebb támogatási rendszer kerül kidolgozásra, akkor az egy határozott városfejlesztési koncepció mentén történjen, mert a jó helyen tett ösztönzés a városi térszerkezet lassú átalakulását is segítheti. Ideje lenne ugyanakkor az alternatív megoldásoknak, például a zöldtetők és zöldhomlokzatok intenzívebb megjelenésének Magyarországon, nem csak ökológiai, hanem energetikai okokból is. De a hulladékhő hasznosításától a termálvizek jobb kihasználásán át sok mindennel foglalkozni kellene. A közpénzből megvalósuló beruházások tekintetében pedig mintaprojektek kellenek, a meglévő állomány energiatudatos működési feltételeinek megteremtésével, az új beruházásoknál pedig a legkorszerűbb elvek mentén való tervezéssel és kivitelezéssel.

Pc: Mennyire kap hangsúlyos szerepet a városfejlesztési koncepcióban Budapest infrastrukturális hátterének fejlesztése?

F. S.: A közlekedési infrastruktúra fejlesztését az intelligens mobilitás elnevezésű fejezet tárgyalja: valamennyi közlekedési rendszert, a közösségi közlekedést, az autóst, a gyalogost és a kerékpárost integráltan kell fejleszteni, egymást kiegészítő módon. Alapelv, hogy a közösségi, főként a kötöttpályás közlekedést - az EU-s irányelvekkel összhangban - előnyben kell részesíteni. A jelenlegi közlekedési felületeket újra kell osztani. A jelenlegi személy és teher gépjármű területek terhére közösségi közlekedés helyigényének biztosítása mellett nagyobb teret kell adni a kerékpáros és gyalogos forgalomnak. A Belvárosban az autósforgalom csökkentése egyértelmű cél. A városfejlesztési dokumentumokkal párhuzamosan készül Budapest Közlekedési Rendszerfejlesztési Tervének a felülvizsgálata is. A közlekedésfejlesztés terén ez a dokumentum lesz a jövőben meghatározó.

Pc: Mit gondolsz a Ferenciek tere és a Március 15. tér megújulásáról? A legfrissebb hírek szerint még a buszsáv elhelyezéséről sem tudott megállapodni a kerület és a BKK - március végén az V. kerületi önkormányzat megváltoztatta az átépítési terveket: eltűntek a középen vezetett buszsávok, az ezekhez tartozó járdasziget, valamint az utóbbi két végéhez tervezett zebrák is. Pedig már javában zajlanak a munkálatok.

F. S.: A terület rendezése az első markáns eleme annak a városfejlesztési elvnek, ami a közösségi közlekedés mellett teszi le a voksát. Ez követendő irány, amelynek alapjait a már korábban elindult főutca-programok jelölték ki, a főváros, a BKK ebben a kérdésben a kezdetétől fogva ugyanúgy gondolkodik. A középen vezetett buszsávnak abban áll a jelentősége, hogy megkönnyítené a villamos távlati visszaépítését: a buszokat előbb-utóbb újra le lehetne cserélni villamosra. A környezeti terhelés és az olaj árának emelkedése miatt, a Belvárosban hosszabb távon a villamos- és trolibusz-hálózat fejlesztése vezethet fenntartható közösségi közlekedéshez. A Keletinél is nagy erőkkel készül a metróhoz kapcsolódó teljes felszínrendezés, de most még nyitva áll a Rákóczi út felől érkező szelvény kialakításának kérdése. A közlekedési tendenciák és a forgalmi adatok is azt látszanak alátámasztani, hogy a Kossuth Lajos utcát is, egy-egy forgalmi sáv elhagyásával, a gyalogos és kerékpáros elsőbbségre lehetne szabni akár rövidtávon is, ami nemcsak a kiskereskedelem fellendülését hozná ezen a területen, de az életminőség szempontjából is rendkívül nagy előrelépést jelentene.

Pc: A kormányzati tervek szerint 2015 szeptemberére készülhet el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek helyet adó Ludovika Campus a VIII. kerületi Orczy-kertnél. Mit gondolsz a józsefvárosi fejlesztésről?

F. S.: Volt egy eredményes építészeti és téralakítási tervpályázat, e mentén zajlik a fejlesztés. A megvalósítás részben EU-s támogatások felhasználásával fog történni, ennek megfelelően a terület megújítása úgy kaphat esélyt, ha érvényesítjük a támogatás felhasználhatóságával kapcsolatos eu-s elvárásokat. Ebben az esetben az Orczy-kert elhasználódott zöldfelületének megújítása is cél. A Ludovika Campus beruházásánál nagyon fontos, hogy az a közpark funkció, ami eddig is megvolt, ne sérüljön, ellenkezőleg: a fejlesztés teremtsen lehetőséget, hogy az egész közhasználatú zöldfelület megújuljon. Ezt alapvetően jó dolognak tartom, ennek érdekében meg kell találni a beépített és beépítetlen területek megfelelő arányát.

Pc: Mit gondolsz az '56-osok terére tervezett új múzeumi negyedről? Van realitása a koncepciónak?

F. S.: Ez a fejlesztés nem az 56-osok terére, hanem az egész Városligetre vonatkozik, sőt azon túl is, legalábbis máshogy elképzelhetetlennek tartom. A Városliget rendkívül népszerű, de szintén eléggé elhasználódott, hiányoznak bizonyos funkciók, mint például a sportolási lehetőségek és számos nem kívánatos használat is megtelepedett. Egy ilyen fejlesztés hozzájárulhat a park minőségi megújításához, de a Városligetről csak egységesen lehet gondolkodni, természetesen az Állatkerttel együtt, a tágabb környezetet is beleértve a közeli barnamezős területekkel jövőjével összefüggésben. El kell dönteni, mi az ami kell, mire nincs szükség, patikamérlegre rakott funkció- és beépítési arányokkal. Van sok olyan épített elem, aminek a megtartását át kell gondolni. Meg kell vizsgálni, hogy meg lehet-e úgy csinálni ezt a projektet, hogy a lebontandó épületek helyére emelt új épületekkel és a Dózsa György út vonaláig az eredeti park visszaállításával a zöldfelület nem csökken, hanem még növekszik is. De ennek még nagyon az elején vagyunk, nem ismertek az épületek programjai, területi igényei sem és hiányzik az egész fejlesztést megalapozó gazdasági számítás is, így ezt a kérdést még nem lehet megítélni.

Pc: Ahogy a legtöbb beruházás, úgy a rövid- és hosszútávra vonatkozó városfejlesztési koncepció is kormányciklusokon átívelő elköteleződést igényel a döntéshozók részéről. Mit gondolsz, a mindenkori kormányzat mennyire fogja konzekvensen támogatni a fejlesztési irányokat?

F. S.: Erre egyrészt azt tudom mondani, hogy ezek az anyagok igazodnak az országos fejlesztési koncepcióhoz, másrészt nagyon széles politikai, szakmai és társadalmi egyeztetés volt a dokumentumokkal kapcsolatban - ez lehet a garanciája annak, hogy ez egy kormányokon átívelő folyamat legyen.