Az eddigi legszélesebb körű felmérés készült az Egyesült Államokban a Facebook-használat és az álláskeresés összefüggéseiről. A kutatás eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra.
A Floridai Egyetem kutatói több ágazat - például az egészségügy, az oktatás, az élelmiszeripar, a turizmus- munkaadóival, munkaügyi szakembereivel készítettek interjúkat, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a munkaadók alaposan megnézik a hozzájuk jelentkező Facebook-adatlapját. A kutatás fontos megállapítása ugyanakkor, hogy ezt egyre gyakrabban és egyre tudatosabban végzik, sok cégnél már-már előírás, hogy meg kell vizsgálni a jelentkező profilját, különösen figyelve a feltöltött fényképekre. Egyre több HR-szakember pedig konkrétan a Facebookot (vagy más közösségi oldalakat, például a Twittert és a LinkedIn-t) használja arra, hogy új munkavállalókat keressen.
Korábbi felmérések kitérnek arra, hogy az Egyesült Államokban 10-ből 7 HR-szakember utasított már el álláskeresőt közösségi portálon olvasható megnyilvánulásai, például kompromittáló fotók, kommentek, vagy az előző munkáltató szidalmazása miatt. A kutatás egyik célja ugyanakkor az volt, hogy egyfajta vitát gerjesszen arról, mennyire etikus a jelentkezők adatlapjainak vizsgálata.
A magyar munkavállalók közel 15 százaléka már ezeket a felületeket, illetve szolgáltatásokat használja elsődlegesen munkakeresésre - derült ki a Randstad Workmonitor tavalyi nemzetközi felméréséből. Bár a közösségimédia-használat még elsősorban magáncélú, a portálokon található információk egyre jobban befolyásolják az álláskeresést. A megkérdezettek többsége például nem jelentkezne egy olyan cég álláshirdetésére, amelyről kedvezőtlen híreket olvasott a közösségi oldalakon.
A felmérésben részt vevők 71 százaléka ugyan tudja, hogy a profilját a munkaadók is megnézhetik, ennek ellenére elsősorban személyes és nem szakmai információkat osztanak meg, adatlapjukat is ennek megfelelően alakítják ki. Ez azonban részben annak a következménye, hogy Magyarországon még sokkal nagyobb az általános portálok látogatottsága, ahol az ismerősökkel való kapcsolattartásra helyezzük a hangsúlyt.
A kormány három hétre növeli az apaszabadság időtartamát, amelyet egyúttal összehangol a csecsemőgondozási díjjal (CSED) és a szülői szabadsággal is.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
A 2026. márciusi béradatok alapján kiderült, hogy az illetmények jelenleg elmaradnak a korábbi célértéktől.
Rövid távon az egyik legjelentősebb változás az utazási szokásokban figyelhető meg.
Három év alatt 1 százalékról 48 százalékra emelkedett azoknak a diákmunkásoknak az aránya, akik 2500 feletti órabért várnak el munkáltatójuktól
A hazai piac elérte azt a kritikus bérplafont, amelyen túl a nemzetközi anyacégek egyszerűen nem hajlandók többet költeni Magyarországon.
Egyre több dolgozó „jelen van, de nincs ott” – a háttérben nem lustaság, hanem rejtett kiégés állhat.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Hanon Systems Hungary Kft. székesfehérvári üzemének dolgozói
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.
200 fejlesztési pozíció megszüntetését tervezi magyarországi működésében a thyssenkrupp Automotive Technology
Szerda reggel országszerte négy városban tartanak demonstrációt a Deutsche Telekom ITTC Hungary Kft. dolgozói.
Több tízezer fiatal számára indul el a következő hetekben a nyári diákmunkaszezon.
Óvatos optimizmus jellemzi a magyar munkaerőpiacot a következő hónapokban, legalábbis erre utalnak a cégek toborzási tervei.
Ennyit lehet keresni az Audinál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Az elmúlt évtizedekben jelentős vezetői tapasztalatot halmozott fel, hiszen irányította az edelényi és a kazincbarcikai kapitányságot is.
Miközben sok kiskereskedelmi vállalat a fogyasztás lassulásával küzd, a szépségipar továbbra is szárnyal Magyarországon.
