Bukják a pótlékokat a több műszakban dolgozók

Pénzcentrum
2011. július 28. 10:32

Megszűnnének a délutáni és az éjszakai műszakban dolgozóknak járó pótlékok a Munka törvénykönyve tervezett módosítása szerint. Egyes ágazatokban - például egészségügy, vegyipar, autógyártás - a jelenlegi fizetésüknek jelentős részét elveszíthetik a dolgozók, ha életbe lépnek a nemzetgazdasági tárca által javasolt változtatások.

Nem szerepelnek a Munka törvénykönyve tervezett módosításában a többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak járó délutáni, illetve éjszakai műszakpótlékok.

A jelenlegi szabályozás szerint a délutáni műszakban 15 százalékos, az éjszakaiban pedig 30 százalékos műszakpótlék illeti meg a dolgozókat.

A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után pedig plusz 10 százalék műszakpótlék illeti meg.

A törvénytervezet szerint viszont csak az éjszakai munkavégzés esetén maradna meg a bérpótlék, amely nem azonos az éjszakai műszakkal. Az éjszakai munkavégzésre vonatkozó szabályok lényegüket tekintve nem változnának. Továbbra is az este 10 és reggel 6 óra között végzett munka számít majd éjszakai munkánk, feltéve, ha annak időtartama meghaladja az 1 órát.

Éjszakai munkát végző munkavállalónak az számít, aki várhatóan az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez. Az érintetteknek továbbra is 15 százalékos pótlékot kellene kifizetni.

Jelenleg akik 3 műszakban dolgoznak, azok a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlékra, valamint az éjszakai munkavégzésért járó pótlékra is jogosultak. Mindezekből viszont csak az éjszakai pótlék maradna meg.

A túlórát sem kell kifizetniük a munkáltatóknak

A munkáltató dönthetné el a jövőben, hogy 50 százalék bérpótlékot vagy szabadidőt ad a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, illetve a munkaidőkereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett túlmunka tartamánál, és erre az időre az alapbér arányos része jár.

A jelenlegi szabályozás szerint a túlmunkáért ki kell fizetni az 50 százalékos pótlékot. Kivétel ez alól, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása szerint pótlék helyett szabadidőt kell biztosítani.

Pihenőnapon, munkaszüneti napon 100 százalék bérpótlék

Bizonyosan pótlékot kellene viszont fizetni a jövőben is a dolgozónak akkor, ha heti pihenőnapra, pihenőidőre, vagy munkaszüneti napra rendeli el a munkáltató a rendkívüli munkavégzést. A pótlék mértéke 100 százalék lesz. Amennyiben a munkáltató másik pihenőnapot, pihenőidőt biztosít, csak 50 százalékos bérpótlék jár a dolgozónak.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 42 386 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 11,29%-ot) és a MagNet Bank (THM 11.68%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A szabadidőt, heti pihenőnapot, pihenőidőt legkésőbb a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén pedig a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni.

Készenlétnél és ügyeletnél is jár a pótlék

Készenlét és ügyelet esetén is marad a bérpótlék, mértéke előbbinél 20, utóbbinál 40 százalék lesz.

Az új szabályozásban is szerepel, hogy a munkavállaló - a napi munkaidő-beosztásán túl - rendelkezésre állásra kötelezhető. Négy órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás csak a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.

A munkáltató a munkavállaló számára meghatározhatja a rendelkezésre állás helyét, ekkor beszélünk ügyeletről. Készenlét elrendelése esetén a munkavállalónak úgy kell megjelölni a tartózkodási helyét, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul munkavégzésre tudjon jelentkezni.

Az ügyelet időtartama nem haladhatja meg a huszonnégy órát, amibe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes, illetve elrendelt rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.

A készenlét havi időtartama a 168 órát nem haladhatja meg, amit munkaidő-keret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. Nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve heti pihenőidő tartama alatt, ha az elrendelést megelőző 168 órás időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített.

 

 

HR BLOGGER
laskainelli  |  2026.07.31 11:05
Az elengedés nem ott kezdődik, hogy elengeded. Hanem ott, hogy végre valami fontosabb lesz a számodr...
hrdoktor  |  2026.07.29 13:52
Sok tévhit kapcsolódik a vérnyomásproblémákhoz, sokan nem is veszik komolyan, amivel nagy veszélynek...
legacykft  |  2026.07.17 16:13
Az előző írásomban Robert Kegan munkásságán keresztül arról írtam, hogy a vezetők nem egyszerűen dön...
coachco  |  2026.05.05 20:26
Izgalmas téma az 1989-es rendszerváltás. Azért is, mert sokan a mostanit is annak reméljük. [...] B...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
NAPTÁR
Tovább
2026. augusztus 1. szombat
Boglárka
31. hét
EZT OLVASTAD MÁR?