Nehéz volt bekerülni a Corvinusra: íme a ponthatárok

Az MTI információi szerint 97 769-en kerültek be valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az államilag támogatott felvehető keretszám alapképzésben 53 450; mesterképzésre 19 600 hallgatót lehetett felvenni. A maximális 480 pontot sehol sem kellett elérni a felvételhez.

A legmagasabb pontszám az államilag finanszírozott képzésben a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont a határ. A második és harmadik legmagasabb pontszámot is ebben az intézményben kellett elérniük a leendő elsőéveseknek, gazdálkodási és menedzsment szakon 457, a társadalomtudományi karon 453 pontot.

Orvosképzésben a budapesti Semmelweis Egyetemen az általános orvos szakon 436, míg a fogorvosin 433 volt a ponthatár, ugyanezen képzésekre a Debreceni Egyetemen 417, illetve 423 pontot kellett elérni.

A Műegyetemen az építészmérnök képzésben 382, az építőmérnökin 346, míg a mérnök-informatikus szakon 370 pontot kellett elérni. Az ELTE-n politológián 435, a jogász képzésben 427 pontot kellett hozni. A Debreceni Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen a jogász szakra egyaránt 418 pontot kellett elérni. Kommunikáció szakon az ELTE-n 442, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán 415 pontot kellett teljesíteniük a diákoknak a bekerüléshez.

Költségtérítéses képzésben a veszprémi mérnök-informatikus szakon 478 pont volt a határ.

A regisztrált jelentkezők a felvi.hu mellett az e-felvételin használt személyes oldalukon (Én felvim) is megtalálhatták a jelentkezéseikhez tartozó ponthatárokat. Akik felsőoktatási felvételi jelentkezési lapjukon megadták a mobiltelefonszámukat, sms-ben is kaptak értesítést.

Ebben az évben is a teljes mértékben magyar fejlesztésű számítógépes rendszer állította szakonként országos rangsorba a jelentkezőket az általuk elért felvételi összpontszám alapján, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott felsőoktatási intézménybe és képzésre.

A ponthatárok nyilvánosságra hozatala után az Oktatási Hivatal valamennyi jelentkezőnek besorolási határozatot küld arról, hogy az egyes jelentkezési helyeken hány pontot ért el, ott mennyi a ponthatár, valamint besorolást nyert-e valamelyik jelentkezésére, és ha igen, melyikre. Függetlenül attól, hány képzést jelölt meg egyazon felsőoktatási felvételi eljárásban, a jelentkező csak egy helyre sorolható be: az általa felállított sorrendben arra a képzésre, ahol először éri el a megállapított ponthatárt.

A felvételről szóló határozatot és a beiratkozással kapcsolatos információkat az az egyetem, főiskola küldi meg, ahová besorolást nyert a jelentkező.

Az idén körülbelül ugyanannyian szeretnének a felsőoktatásban továbbtanulni, mint egy éve; a mostani 141 ezer jelentkező nagy része az alapképzést, a legtöbbjük az államilag támogatott képzési formát választotta. Többen céloztak meg felsőfokú szakképzést, mint előző évben.