Kik járnak jól, és kik rosszul az adómódosításokkal?

Így indultunk

Ahogy az ma már jól ismert, a személyi jövedelemadóban az alábbi fontos változások történnek:

- megszűnik az 5 millió forintos (szuperbruttó) adóalaptól számított 32%-os adókulcs,
- ehelyett, és az alsó jövedelemkategóriában eddig érvényes 17%-os kulcs helyett egyetlen 16%-os terhelés lép életbe (továbbra is a szuperbruttó adóalapon),
- az adójóváírás kisebb lesz és szűkebb kört érint majd,
- az első két gyerek után havi 10-10 ezer forint, a három gyerek után 99 ezer forint adókedvezményt kap a szülő.

Mindezekből gyorsan kitalálható volt, hogy a bruttó bérre vetítve mindenki megnyeri az 1,27 százalékpontos könnyítést, éves bruttó 3,9 millió forinttól pedig már 20,32 százalékponttal lesz kisebb a terhelés a mostaninál. A gyerekek után elszámolható adókedvezménnyel az ezt elszámolható szülő jár jól, igazi szigorítást csak az adójóváírás szűkítése jelenti.

Ebből aztán azt az első pillantásra becsapós képet kaphattuk, hogy szinte mindenki jól jár, hiszen a gyermeket nem nevelők 280 ezer forint alatt (változatlan jövedelmet feltételezve) kicsit buknak ugyan, de mindenki más magasabb nettó jövedelmet realizál. Az alábbi ábra ezt a helyzetet mutatja:

A legtöbb családban az egyik kereső rosszul jár

A fenti okoskodásnál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az egyszerű tényt, hogy a családokban az egyik kereső "gyerektelen", vagyis nem illeti meg a kedvezmény. Ő az esetek nagy részében havi 2-4 ezer forinttal rosszul jár, és ezt kell kompenzálnia a másik kereső érvényesíthető támogatásának és/vagy a magasabb jövedelem utáni alacsonyabb adóterhelésnek.

Amennyiben például egy átlagjövedelem körül (havi bruttó 210 ezer forintot) kereső pár egy gyermeket nevel, akkor hiába kap 5300 forinttal több adózott jövedelmet a kedvezményt igénybe vevő szülő, a másik majdnem ugyanennyivel keres majd kevesebbet, így kettejük változásából alig több mint 500 forint havi nyereség származik. A kétgyerekesek esetében pedig valójában a család mindössze a 20 ezer forintos elméleti kedvezmény felét (10574 forintot) nyeri meg.

Ezt a helyzetet természetesen még bonyolítja a kiharcolt béremelés (nemzetgazdasági szinten 0-8 százalék között szóródhat a többségnél, átlagosan 4-4,5 százalékkal számolnak a szakértők), illetve az infláció (3,5 százalék körül lehet jövőre), de ezektől most eltekintünk, tisztán az adóváltozás hatását vizsgáljuk.

Éppen amiatt, hogy az átlagjövedelem körül az egy gyereket nevelő pároknak szemmel alig látható nyeresége volt csak az adóváltozásokon, a 0,5 százalékos nyugdíjjárulék-emelés is elegendő arra, hogy a módosításokkal összességében kissé rosszul járjanak. Egészen pontosan: a havi bruttó 210 és 250 ezer forint között kereső párok változatlan jövő évi jövedelem mellett 1000-1500 forintot buknak havonta. Ennél alacsonyabb jövedelemtartományban 3500-6500 forintos havi nyereségük lesz, de igazán jól természetesen továbbra is a 290 ezer forint felett keresők járnak. Összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy az egyének szintjén kimutatott nyereség egyrészt a járulékemelés, másrészt a háztartások szintjén a csak az egyik kereső által igénybe vehető gyerektámogatási kedvezmény miatt kisebb lesz jövőre annál, mint amit korábban első pillantásra remélhetünk.