40 év munka után nyugdíjba mehetnének a nők

Ennél több nem derült ki, így továbbra sem tudni, folytatják-e a nyugdíjkorrekciós programot, megőrzik-e a méltányossági nyugdíjemelést, kifizetik-e a nyugdíjprémiumot, és változatlan formában marad-e a korhatáremelés. Az elfogadott és bevezetett törvények "egyelőre változatlanul mennek tovább".

"A nők januártól 40 év szolgálati idő után életkortól független nyugdíjba mehetnek" - mondta Iván László a Fidesz szakpolitikusa. Ez az egyetlen olyan konkrétum, ami az idősekkel kapcsolatban már eldőlt a kormányban. Egyelőre azon dolgoznak - mondta, hogy az őszi ülésszakra "korszerű és igazságosabb nyugdíjellátási" koncepciót terveznek. Továbbra sem tudni, hogy folytatják-e a nyugdíjkorrekciós programot, megőrzik-e a méltányossági nyugdíjemelést, 2011-től kifizetik-e a törvénybe foglalt nyugdíjprémiumot, és mi lesz a sorsa a nyugdíjkorhatár-emelésnek. Iván László erre azt mondta, az előző kormány idején elfogadott törvények "egyelőre változatlanul mennek tovább".

A KDNP már korábban kidolgozta a nyugdíjkoncepcióját, eszerint 70 éves kortól bevezetnék az állampolgári alapnyugdíjat, az öregségi nyugdíj alapjául pedig az egyéni számlás rendszer szolgálna. Rokkantsági ellátást csak az úgynevezett I. és II. rokkantsági csoport kapna, megkülönböztetnék az aktív életpályaszakasz idején történt, illetve az időskori megözvegyülést, valamint rugalmasabb lenne a nyugdíjkorhatár. Arról azonban csönd van, hogy az igazságosságot ezek a változások jelentenék-e, vagy másban gondolkodik a Fidesz.

A szocialisták szerint ez a változat a nyugdíjak csökkenését, vagy a korhatár drasztikus emelését vonná maga után. A nőkre vonatkozó terv pedig sérti a nemek közti egyenlőség elvét, az 50-es éveikben járó nőknek még a minimális megélhetést sem biztosítaná. Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa korábban úgy érvelt: a férfiaknak 70 éves korukig, vagy még tovább is dolgozniuk kellene, mert csak az ő befizetésükből lehetne finanszírozni a korai nyugdíjazás járadékterhét. Megjegyezte azt is, Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékának kinyilvánítása óta elfogadta a nemek közötti indokolatlan megkülönböztetések tilalmának elvét. Szerinte emellett demográfiai vagy más okok sem indokolják a javaslatot.

Közben hitelesítette az Országos Választási Bizottság azt a népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy 40 év szolgálati idő után igénybe vehető legyen az öregségi nyugdíj a nyugdíj csökkentése nélkül. A testület ugyanilyen tartalmú országos népi kezdeményezést is hitelesített. Ezekben a javaslatokban nincs nemi megkülönböztetés, mindekire vonatkozna a kedvezmény. A kérdés úgy szólna: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?" Valamint "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére és tárgyalja meg, hogy 40 év szolgálati idő megléte után az öregségi nyugdíj - az öregségi nyugdíjkorhatárra tekintet nélkül -, a nyugdíj csökkentése nélkül, az eredményes népszavazást követő év január 1. napjától igénybe vehető legyen?"

A jelenlegi szabály szerint az kaphat öregségi teljes nyugdíjat, aki legalább 20 évet dolgozott, a minimális szolgálati időért a számított átlagkereset 53%-ára számíthat. Résznyugdíjra azok az idősek jogosultak, akik 15 évet igazolnak. Ennek összegét a nyugdíjszabály számításai alapján állapítják meg, és nincs mellette minimumgarancia, vagyis az ellátás összege akár sokkal kevesebb is lehet, mint a mindenkori minimálnyugdíj, ami jelenleg 28 500 forint. Akinek 15 év szolgálati ideje sincs, csak abban az esetben jogosult ellátásra, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 80%-át, egyedülálló esetén a 95%-át.

A gazdasági válság miatt sokan kiszorultak a munkaerőpiacról, nőtt azoknak a száma, akik a labilis foglalkoztatás miatt nem szerzik meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt. Általános a nyugdíjjal foglalkozók körében az a vélemény, hogy valamit tenni kell, de hogy mit, abban nincs ekkora egyetértés. Az azonban biztos, ha a rászorultakról kizárólag a szociális védőháló gondoskodik majd, vagyis, ha a segélyezéssel igyekeznek megoldani a problémát, akkor az ellátás nélkül maradt nyugdíjaskorúak kikerülnek ugyan a nyugdíjrendszerből, de megélhetésük nem oldódik meg. Egyelőre ezekre a problémákra sincs megoldás, miközben a kormány a jogszerűtlen megoldásoktól sem riad vissza. Lázás János, Hódmezővásárhely polgármestere például szégyenlistára tette a szerinte segélyre méltatlanok adatait.