Népszavazás Svájcban: legyen-e ügyvédjük az állatoknak?

A kérdés már hosszú ideje viták kereszttüzében áll az állatvédelmi szervezetek és azok között, akik ebben az igazságszolgáltatás lejáratását látják. A Swiss Animal Protection szervezet több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze a petícióhoz, a népszavazás kiírása érdekében.

Állításuk szerint az állatoknak ugyanolyan joguk van ügyvédhez, mint az embereknek, ráadásul ha jogi képviselőt lehetne kirendelni melléjük, vélhetően jelentősen lecsökkenne az állatkínzások száma.

A német Spiegel magazin interjút készített egy zürichi állatjogra szakosodott ügyvéddel, akinek 2007, vagyis praxisának kezdete óta számos ügye volt már, a 149 macskát tartó asszony esetétől, a kifogott halat túl hosszú ideig a horgon hagyó halász ügyéig.

A szakember szerint nem elég, ha törvény születik az állatok jogainak védelmére, illetve jogi képviselő kirendelésére, hiszen az ügyészekhez hasonló feladatot ellátó jogászoknak speciális képzésre lesz szükségük, amit az egyetemeken jelenleg nem tudnak megszerezni.

Természetesen a referendumnak, pontosabban az állatokat védő ügyvédek kijelölésének több ellenzője is akad: állattartók, vadászok, és állattenyésztők többen hangot adtak aggodalmuknak, hogy később ez a munkájukkal kapcsolatos adminisztrációs terheket megnövekedéséhez vezetne csak.

Svájcon kívül akadnak még nyugati országok, ahol hasonlóan éles küzdelem folyik állatvédők részéről az állatok jogainak védelméért, többek között Franciaországban is. Álláspontjuk szerint ugyanis etikátlan ma már úgy kezelni az állatokat, mint a tárgyakat.

Svájc egyébként az állatvédelemre egyik legtöbbet adó országnak számít, hiszen 2008-ban született törvény arról is, hogy tilos az olyan állatokat egyedül tartani, melyek természetes környezetükben csoportban élnek, úgy mint az aranyhalak, papagájok, vagy a tengerimalacok; a kutyatartóknak el kell végezniük egy tanfolyamot, és 2013-tól a lovakat tilos lesz megkötözni az istállókban. A svájci alkotmányban még a növények "méltóságáról" is szó esik.