Ilyen lesz az ingatlanadó: kész a sávos terv!

A legnagyobb vihart az ingatlanadó tervezett bevezetése okozza, ám ez a feltétele a járulékok és a személyi jövedelemadó jelentős csökkentésének. Tervek szerint a termőföldeket kivéve minden ingatlan után kellene adót fizetni, a lakások után kevesebbet, az irodák, üdülők, telkek és garázsok után többet.

Az adó alapja a számított érték volna, ahol az önkormányzatok határoznák meg egyes övezetek (utcák, kerületek, körzetek) négyzetméterárát, amit az alapterülettel beszorozva (és korrigálva az épület korával) jönne ki az ingatlan értéke.

A lakások esetében 2 millió forintig nulla kulcs volna érvényben, a 10 millióig terjedő nyolcmilliós értékre 0,25 százalék, a 30 millióig terjedő részre 0,35, az a feletti ingatlanértékre pedig 0,5 százalék adó jutna. Az egyéb ingatlanoknál a számított érték 1 százaléka lenne az adómérték.

Mentesség nincs, a nyugdíjasok azonban választhatnák azt is, hogy az adó megfizetése helyett az állam terhelje jelzáloggal az adót az ingatlanra. Ekkor az örökösök fizetnék meg az adót - vélhetően a jegybanki alapkamattal növelt összegben.

Az ingatlanadóból összesen 225 milliárd forint bevételt vár a kormány, ám ennek egy része már most is befolyik az államkasszába kommunális adó, építményadó vagy telekadó címén. Az ingatlanadó bevezetésével ezek a terhek megszűnnének.

A kormány azt tervezi, hogy az ingatlanadóból befolyó többletbevételt máshol adnák oda: főként járulékcsökkentésben és az szja-mérséklésben.