Túl sokat költ a magyar állam! A Világbank szerint is....

A be nem jelentett munkavállalás és jövedelem komoly problémát jelent a Magyar kormánynak különösen azért, mert ez is csak rontja az országról alkotott nem túl fényes összképet. A nagy államháztartási hiány és a hitelek csökkentése fontos feladat lenne a Világbank szerint. A helyzet jó irányba indult el, a plusz adóbevételek is erről árulkodnak, amik a gazdaság fehéredéséből származnak, bár a becslések szerint a feketegazdaság még mindig a teljes gazdaság 15-25 százalékát adja.

APEH: 10%-kal nőttek a bevételek tavalyhoz képest!

A feketegazdaság szintje különösen a volt szovjet utódállamokban kritikus. Bulgáriában a becslések szerint 25-35 százalék is lehet, de hasonló szintű Romániában is. Velünk azonos szinten vannak emellett a litvánok, a lengyelek és a szlovének is, viszont alacsonyabb a becsült arány Csehországban, Szlovákiában és Észtországban is. A többi uniós tag esetén a görögök és az olaszok vannak még a miénkhez hasonló helyzetben, a nyugati uniós tagok viszont lényegesen kisebb aránnyal küzdenek.

Emellett azt is kiemelték, hogy már jelenleg is a GDP jelentős százaléka származik az adóbevételekből, így hosszú távon nem lehet tartós eredményt elérni a közkiadások fokozottabb és hatékonyabb ellenőrzése nélkül. Már eddig is számos intézkedést vezettek be, aminek jó része arra irányult, hogy szigorúbban büntesse azokat a magánszemélyeket és vállalkozásokat, akik a fekete és szürke gazdaságban próbálnak inkább érvényesülni.

A helyzetet az is jól mutatja, hogy egy 2005-ös felmérés szerint mind a munkáltatók, mind a munkavállalók nagy része azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint a saját iparágában biztosan van olyan eset, amikor nem a valós összeget jelentik be az APEH felé egy üzlettel vagy akár a dolgozó fizetéssel kapcsolatban. A munkáltatók 9 százalék körülire becsülték azoknak a cégeknek a számát, ahol szerintük nincs bejelentve a dolgozó, 14 százaléknál a tényleges fizetés, 12 százaléknál pedig a teljes forgalom.

A sikeresen növelt adóbevételek és az egyre több bejelentett alkalmazott azt sugallja, hogy az eddigi intézkedések megfelelőek voltak, most viszont kicsit másabb irányba kellene nézni. További fejlesztéseket kellene végrehajtani különösen az adminisztratív hivatalok kapacitását és hatékonyságát illetően, ami további "elnyert területeket" jelenthetne a fekete és szürkegazdaságtól.

A bevételek növelése mellett azonban a Világbank is fontosnak tartaná a bért terhelő adók és járulékok csökkentését. A magas terhek ugyanis az egyik legfőbb oka annak, hogy Magyarországon ennyire sokan választják inkább a szürke vagy a fekete utat. Ráadásul az sem veszi ki jó néven magát, hogy miközben az adóterhek szintje magas, addig számos kedvezmény és csökkentő tétel létezik, ami nagyon sok magánszemélynek és vállalkozásnak lehetőséget ad az alacsonyabb adószint fizetésére.

Az adózásban való alacsony részvételi arány és a munkanélküliek aránya miatt, különösen a képzetlen munkaerő tekintetében, az adószint jelentős probléma a magyar munkaerőpiacon. A főbb mutatószámok jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól. 2006-ban a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya 62 százalék volt, összehasonlítva az uniós átlaggal, ami 70 százalék.

Emiatt javasolta a Big 4 is számos más szakmai szervezettel karöltve, hogy Magyarországon be kellene vezetni az egykulcsos, 20 százalékkal adózó személyi jövedelemadót többek között, hogy az emberek azt érezzék, hogy kivétel nélkül Magyarországon mindenkinek, ráadásul egységesen kell adót fizetnie.

Oszkó: az adóreform célja a pazarlás megszüntetése!

A Világbank véleménye szerint viszont a kedvezmények és a csökkentő tételek megnyirbálására is szükség lenne, hogy ne legyen ennyi kibúvó az adófizetés alól.

Adóreform a kormánytól: többet árt, mint használ?

Hosszú távon viszont, amint a pénzügyi helyzet stabilizálódik, a kormánynak érdemes lenne megfontolnia egy komolyabb vágást a bérterheket illetően, mivel ez vezethetne végső soron ahhoz, hogy a be nem jelentett foglalkoztatás szintje jelentősen lecsökkenjen. Ezt számos külföldi tapasztalat is igazolja. A magas bérterhek miatt ráadásul sok befektető sem hazánkat választja, hanem keres egy olcsóbb, gazdaságilag hasonló szinten levő országot, mint mondjuk Szlovákia, ahol lényegesen alacsonyabbak a bérterhek.

Végül, de nem utolsó sorban, a nyilvánosságra hozott információk és az oktatás segítségével az alapvetően rossz hozzáálláson is változtatni kellene. Ha valaki úgy nő fel, vagy akár az élete során folyamatosan olyan külső információkkal van ellátva, amelyek mind az adócsalás a feketegazdaság ellen irányulnak, akkor előbb-utóbb az ezzel kapcsolatos felfogás is megváltozik, nem az adócsalás vagy adóelkerülés lesz az etalon. Ez más országokban már bebizonyosodott, ahol a tudatos kommunikáció, az emelkedő életkörülmények, a kedvező szociális reformok együttesen elérték azt, hogy a feketegazdaságban való részvétel, az adóelkerülés megítélése egyre negatívabb, sokan azt már szinte deviáns viselkedésnek tartják. Ehhez azonban Magyarországnak még sokat kell fejlődnie.