Adóreform a kormánytól: többet árt, mint használ?

Nézzük sorra a kormány javaslatait...

Három-négy év alatt 1000-1200 milliárd forintos, évenként egyforma nagyságú, közel 300 milliárd forintos adócsökkentést kívánnak megvalósítani. 2009. január elsejétől a 18 százalékos személyi jövedelemadó kulcs a mai 1,7 millió forint éves jövedelemről felmenne 2 millióforintra. A cégek pedig megszabadulnak a szolidaritási adónak becézett 4 százalékos különadótól. Cserébe viszont 18 százalékra emelkedne a jelenleg 16 százalékos társasági adókulcs. A magánszemélyek különadójának eltörléséről azonban nincs szó.

Ugyancsak 2009-ben, de áprilisban mérsékelné a kormány a munkáltatói tb-járulékot 5 százalékponttal, aminek egy felső határt is szabott, havi140 ezer forintos bruttó bérig lehetne ezt igénybe venni, az e feletti keresetrészre a mai 29 százalékos tb-járulékot kellene fizetnie a cégnek a dolgozó után. A leghátrányosabb térségekben ezen felül az újonnan létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatás első három évében nullára csökkentenék a munkáltatói tb-járulékot, és a következő három évben is csak fokozatosan érné el ez a teher a normál járulékkulcsot.

A kérdésünkre Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa elmondta, hogy ez az egyik gyengéje a javaslatnak. A mai világban, amikor sokak célja az adóelkerülés, semmilyen garancia nincs arra, hogy a hátrányos térségekben csak azok hozzanak létre új munkahelyeket, akik valóban a kedvezményt szeretnék kihasználni tisztességes szándékkal. Meg sem lehet becsülni, hogy mekkora lenne azoknak a cégeknek az aránya, akik a 3. év után egyszerűen szedik a sátorfájukat, és új, kedvezőbb adózást biztosító terület felé néznek, vagy hogy mekkora lenne azoknak az aránya, akik valóban végeznének tevékenységet a térségben, nem csak fiktív cégről, papíron működő vállalakozásról lenne szó.

Járulékok és szja

A fenti kedvezmények mellett 2010-ben a magánszemélyeknek azzal kedveskedne a kormány, hogy még tovább tolná ki a 18 százalékos szja-kulcsot, egészen 2,5 millió forintos éves jövedelemig lehetne ezt igénybe venni, vagyis az átlagkereset egésze a 18 százalékos kulcs alattadózna. A cégek pedig további 2 százalékpontos járulék csökkentést kapnának. De a szabály, hogy a havi 140 ezer forintos bérig lehetne ezt is igénybe venni, fennmaradna.

Ezek szerint 3-4 év alatt az szja-tábla teljesen átalakulna, évi 750 ezer forintig nulla százalékos lenne a kulcs, évi 750 ezer és 3 millió forint között 18, az afeletti jövedelemrészt pedig 36 százalékos adó terhelné (plusz a 4 százalékos különadó). Megszűnne a szakértők által nem túl kedvelt adójóváírás, azt a nulla százalékos kulcs váltaná fel. A tb-járuléknál pedig a már említetten kívül további 3 százalékpontos mérséklést kíván végrehajtani, így összességében 10 százalékponttal lenne alacsonyabb a mai 29 százalékosnál.

A 2009. áprilisára tervezett 5 százalékpontos járulékcsökkentésnek valószínűleg az az indoka, hogy ezzel az első 4 hónapban legalább nem veszítbevételt a kormány. Viszont nem üdvözlendő az egész felépítés, ahogy a járulékokat és a személyi jövedelemadó sávjait alakítanák. A 140 ezer forintos határral ugyanis azt érné el a kormány, hogy az eddig minimálbéren foglalkoztatott dolgozók papíron ennyit kapnának, a többi pénzt pedig továbbra is zsebbe fizetnék.

Azok után ráadásul, akik ennél jobban keresnek, méltánytalan módon több járulékot kellene fizetnie a munkáltatónak, nekik semmilyen könnyítést nem jelentene a reform. Nem igazságos, hogy a magasabb keresetűek több egészségbiztosítási járulékot fizessenek a tb-kasszába, miután a szolgáltatás maga nem függ a jövedelem mértékétől. Ezért is javasolták korábban azt a Big 4 szakértői, hogy az eho-t kellene 8 ezer forintra emelni, mert az mindenkire vonatkozna kivétel nélkül - mondta el Lőcsei Tamás.

Az szja kulcsok átalakításával pedig szintén teljesen ellentétes hatást váltanának ki. Mivel 750 ezer forint alatt adómentes lenne a jövedelem, mindenki igyekezne ehhez az összeghez húzni, aminek szintén nem lenne a gazdaság fehérítésére jótékony hatása. A 18 százalékos személyi jövedelemadó kulcs határának kitolása alapvetően pozitív lenne, de az adójóváírás 0 százalékos kulccsal történő kiváltása nem előnyös a feketegazdaság visszaszorításában.

Az egykulcsos rendszer, ami a Big 4 adóreform javaslatában találhatunk pont azt a célt szolgálná, hogy mindenki fizet, alacsonyabb kulcsot, 20 százalékot. Ezzel egységes lenne az adófizetés, mindenki érezné, hogy Magyarországon kell adót fizetni. Azokat pedig akik valóban rászorulnának a támogatásra, szociális alapon kellene támogatni. A rendszert úgy kellene átalakítani, hogy kiszűrhetőek legyenek azok, akik csak papíron vannak hátrányos helyzetben.

A java még csak most jön!