Áttér az internetre az APEH: a bűnözők is követik?

A hagyományos árveréseken nagyon gyakran a vagyontárgyak a tényleges ár töredékéért keltnek el, ugyanis ezek a bizonyos csoportok attól sem riadtak vissza, hogy az árverésen jelen lévő licitálókat megfenyegetve tartsák alacsonyan az árakat. Az árveréseken mindössze a vagyontárgyak értékének hatoda, hetede folyik be a tényleges érték helyett. Vagyis a vagyontárgyak a jogszabályi minimumon kelnek el.

Az ingatlanoknál még némi pozitívum, hogy a becsérték 10 százalékát be kell fizetni a licitálásért, de az ingó vagyontárgyak esetén erről nincs szó. Az elektronikus bevezetéstől az APEH reméli a helyzet javulását, ugyanis ott már nem lesz konkrétan követhető, hogy ki licitál, így a fenyegetések, és előzetes ármegállapodások nem lesznek lehetségesek.

Az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 2003. évi XCII. tv. (Art.) jelenlegi módosítási-tervezete kizárólag az ingó árverés esetében és csak lehetőségként szabályozza az elektronikus árverést. Vagyis először tesztelés jelleggel lesz kipróbálva az ingó dolgok árverése.

Amennyiben a tapasztalatok megfelelőek, és kedvezően hatnak az értékesítésekből származó bevételekre, akkor minden valószínűség szerint a későbbiekben lehetőség nyílhat az elektronikusingatlan-árverés bevezetésére is.

Viszont az online árveréseknél kicsit másképp fog működni a részvétel mint a hagyományos esetekben. Eredetileg elég volt, ha valaki a hivatalos iratai bemutatásával igazolta magát, és licitálhatott az ingóságokra. Az új rendszer szerint az Okmányirodánál kell bejelentkezni - személyi adatok megadásával -, így a központi elektronikus szolgáltató rendszer (KESZ) használatához egyedi azonosítót és titkos jelszót kap az illető.

Az elektronikus árverési felületen (EÁF) való részvételhez szükséges még az adószám vagy adóazonosító jel közlése is. Az árverésen részt vevő a saját nevében illetve külön adóhatósági bejelentés esetében meghatalmazottja útján is részt vehet. De az ehhez kapcsolódó részletes szabályokat az adóhatóság az Üzemeltetési Szabályzatban még az idén közzéteszi.

A korábbiakkal hasonló módon az ingó dolgok árverésén nem kell letétet biztosítani, továbbá az árverésen történő részvétel is díjmentes. A nyertes a vételárat viszont már elektronikus úton is megfizetheti, de arra is van lehetősége, hogy igazolja az átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás formájában való kiegyenlítést.

Abban az esetben, ha nem fizet az árverést megnyerő személy, ugyanazok a szabályok maradnak érvényben mint eddig, egy eltéréssel, hogy az elektronikus árverés során érvényes ajánlat az árverés záró időpontjáig az EÁF-n beérkezett, a becsérték legalább 50%-át elérő, 5 legmagasabb ajánlat.

A nemfizetés szankcionálása - a vételár különbözet megfizetésére kötelezés - csak az érvényes ajánlatokra vonatkozik. Tehát ily módon maximum 5 árverező kötelezhető. Speciális szabályt tartalmaz a tervezet arra az esetre amennyiben az árverésen egy árverező vett részt és nem teljesítette fizetési kötelezettségét. Ebben az esetben az árverezőt az általa legmagasabb összegben felajánlott vételár megfizetésére kell kötelezni, és amennyiben ezt teljesíti ezáltal a tulajdonjogot is megszerzi.

Az adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésünkre dr. Várszeghi György az APEH Felszámolási és Végrehajtási Főosztályának vezetője elmondta, hogy a részvevők adatait egyrészt a központi elektronikus szolgáltató rendszer, másrésztől az APEH saját belső rendszere tárolja, vagyis ezekre az adatokra a megszokott legmagasabb fokú biztonsági előírások vonatkoznak. Mind az árverés alatt, mind az után a részvevők anonimitása biztosított.

Viszont kiskapu még így is maradhat. Ugyanis ha az első helyezett visszalép, akkor a második viszi el a "nyereményt". Ha a második helyezett, akkor a harmadik, és így tovább. Vagyis csak azt kell elérni, hogy az első 4 licitáló a mi emberünk legyen, és akkora árat ajánljanak, amire más biztosan nem fog rákontrázni. Így az első 4 helyezett visszalépésével még mindig alacsonyabb áron lehet megszerezni az árverésre bocsátott ingó vagyontárgyat...