Mennyit kerestünk és dolgoztunk az idén?

A gazdaságilag aktívak száma az előző év azonos időszakához képest alig változott, a foglalkoztatottaké 14 ezer fővel bővült, míg a munkanélküliek száma 8 ezerrel lett kevesebb. Az aktivitási arány a vizsgált időszakban 54,8% volt, ami közel azonos, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatás mértékében szerény emelkedés (0,2 százalékpont), míg a munkanélküliségben ehhez hasonló csökkenés következett be. A nemzetközi összehasonlításra használt 15-64 éves korcsoportot vizsgálva a gazdasági aktivitás 61,8%, a foglalkoztatási arány 57,3%, a munkanélküliségi ráta 7,3%.

A 15-24 éves népesség száma tovább csökkent, 2007 I. félévében mintegy 1248 ezren voltak, 8 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Munkaerőpiaci jelenlétük is tovább mérséklődött - elsősorban az oktatásban való növekvő részvétel miatt -, gazdasági aktivitásuk 2007 I. félévében 25,4% volt, ami 0,6 százalékponttal kisebb a 2006 I. félévinél.

A csökkenés közel azonos létszámmal (4 és 5 ezer fővel) érintette a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket, ez a foglalkoztatási arány enyhe mérséklődését (21,2-ről 21,0%-ra), és a munkanélküliségi ráta jelentősebb javulását (18,2-ről 17,1%-ra) eredményezte. A fiatal álláskeresők (54,3 ezer fő) az azonos korú népességen belül 4,3%-ot képviseltek (előző év első félévében 4,7%-ot). A 15-24 évesek háromnegyede (931,7 ezer fő) inaktív, ők jellemzően nem is kívánnak dolgozni, inaktivitásuk oka elsősorban a tanulásban, oktatásban való részvétel.

A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer működtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok1 szerint 2007 június végén 402,7 ezer fő volt a nyílvántartott álláskeresők2 létszáma, ez 12%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A június végi zárónapon 89,2 ezer fő kapott álláskeresési járadékot, a munkanélküliek rendszeres szociális segélyében pedig 130,9 ezer fő részesült.

Munkaerő-kereslet

A gazdaság munkaerőigényét az üres álláshelyek számának változásával vizsgálva, a tartós munkaerőhiány 30-35 ezer főre becsülhető. A 2006-ban negyedévről negyedévre fokozatosan csökkenő tendenciát 2007 I. negyedévében növekedés váltotta fel, és a második negyedévi stagnálás után a negyedév végén az üres álláshelyek száma a tartós szint felett volt.

A nemzetközi összehasonlításhoz 18 tagállam adatai, 2007 I. negyedévére vonatkozóan álltak rendelkezésre. Az adatokból számított európai uniós üres álláshelyarány 2006-ban, az első negyedévben 1,8% volt, ami az egyenletes növekedést követően 2007. I. negyedévben 2,2%-ra változott. A vizsgált országok többségében nőtt, vagy ugyanannyi maradt az üres álláshelyek aránya 2007 első
12 negyedévében, mint 2006 utolsó negyedévében. Az unió átlaga körül alakult 2007. I. negyedévben az üres álláshelyek aránya Lettországban, Csehországban és Nagy-Britanniában, míg Hollandiában, Finnországban, Észtországban, Németországban lényegesen meghaladta azt. Kismértékben maradt el az uniós átlagtól Görögország, Litvánia, Románia, további 2 országban: Magyarországon és
Svédországban nagyobb mértékű volt az elmaradás, de az unió átlagának felét így is meghaladta a ráta. 5 országban (Spanyolország, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus) az EU átlagának fele, vagy annál kevesebb volt az üres álláshelyek aránya.

A statisztikai adatok szerint a nagy munkaerőpiaccal rendelkező Németországban és Nagy-Britanniában nemcsak arányaiban, hanem számát tekintve is jelentős - a két országban együttesen 2 millió - volt a betöltésre váró munkahely. Az üres álláshelyek száma 100 ezer körül volt még Spanyolországban, illetve Csehországban. Az előbb említett országok közül Németországban van jelenleg is érvényben az engedélyhez, illetve kvótához kötött munkavállalás, a többi ország munkaerőpiaca nyitva áll a magyar munkavállalók előtt.

Bruttó átlagkeresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2007. I. félévben 181 500 Ft, ezen belül a versenyszférában dolgozóké átlagosan 171 600 Ft, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 208 300 Ft volt. A bruttó nominális keresetek nemzetgazdasági szinten 7,9%-kal növekedtek, ezen belül a versenyszférában 10,5, a költségvetés területén ennél mérsékeltebben, 3,8%-kal.