Bukdácsolnak a kormány tervei

Több tízmilliárd forint sorsáról döntött az Alkotmánybíróság, amikor tegnap közzétett határozatában megsemmisítette az elvárt minimális társasági adó intézményét. Ennek bevezetéséről 2006 nyarán, a kiigazító csomag részeként döntött a Gyurcsány-kormány, a rendelkezés 2007. január 1-jén lépett hatályba, fizetni legkorábban a második fél évben kellett volna rá előleget. Az elvárt adó célja az lett volna, hogy a jövedelmeiket különböző adózási és egyéb kiskapuk segítségével eltitkoló vállalkozások is fizessenek társasági adót.

Elvárt adót annak a cégnek kellett volna fizetnie, amelynek társaságiadó-alapja, vagyis a különféle kedvezményekkel csökkentett nyeresége nem éri el bevételének két százalékát, illetve kereskedelmi cégeknél a bevételből ki lehetett volna vonni azoknak az áruknak a beszerzési értékét, amelyeket eladott a vállalkozás. Magyarán fizettek volna a veszteséges és a "nem eléggé nyereséges" vállalkozások. Mégpedig az árbevétel - illetve az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett árbevétel - két százaléka után 16 vagy 10 százalék társasági adót.

Ezt a szabályt azért volt indokolt megsemmisíteni, mert az így létrejövő adóteher korántsem áll közvetlen összefüggésben az adózó valós jövedelmi helyzetével, aminek alapján a magyar alkotmány szerint adóztatni lehet. A jogszabály ténylegesen meg nem szerzett, csupán a honatyák által vélelmezett jövedelmet, illetve nyereséget adóztatott volna. Ráadásul nem adta meg annak a lehetőségét, hogy a vállalkozó bizonyítsa, valóban veszteséges, és nincs olyan nyeresége, jövedelme, amely jogalapot teremtene az adó befizettetésére.

Az elvárt adó az AB határozata alapján 2007. február 27-től nem létezik. Ez azt is jelenti, hogy az év első két hónapjában létezett, hatályos és érvényes volt. A Pénzügyminisztérium jogi álláspontja szerint tehát az első két hónap után kell elvárt adót fizetni.