Több mint 1 mrd euróval alacsonyabb külkereskedelmi hiány 2005-ben

2005-ben - összhangban a világkereskedelmi folyamatokkal - a magyar külkereskedelem a megelőző évinél mérsékeltebben növekedett. Az éven belül a forgalom első félévi növekedési ütemét - különösen importban - jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező ún. bázishatások, amelyek az export-import olló kivitel javára történő szétnyílásában, és a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg. Az első félévben - a kivitel 8, a behozatal 2%-os értéknövekedése mellett - az egyenleg 302 milliárd forinttal javult. A második fél évben ezzel szemben az export és az import közel azonos mértékű (12, illetve 11%) növekedése a deficit 19 milliárd forintos növekedését idézte elő.

A kivitel forintárszintje közel 1%-kal csökkent, a behozatalé mintegy másfél százalékkal nőtt, s így a cserearány valamivel több mint 2%-kal romlott. A kedvezőtlenebbé váló cserearány meghatározó tényezőjét az energiahordozók áralakulása jelentette. Importban a földgáz forintárszintje 28, a kőolajtermékeké 36, a nyers kőolajé pedig 42%-kal lett magasabb, s az árufőcsoport áralakulása összességében mintegy másfél százalékponttal hatott a cserearányromlás irányába. A forint árfolyama másfél százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz és a dollárhoz viszonyított felértékelődés mértéke azonos volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3%-kal nőtt.

A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 11, importban pedig-4% kal nőtt. A volumenhordozó árucsoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések kereskedelmének forintértéke a forgalom mindkét irányában kétszámjegyű mértékben nőtt. A villamos gépek és készülékek, valamint a közúti járművek kivitele szintén jelentős bővülést mutat (11, illetve 17%), behozataluk értéke ezzel szemben valamelyest mérséklődött. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja és importja egyaránt csökkent. A megelőző két évhez hasonlóan 2005-ben is kizárólag a gép jellegű kereskedelem árszintje mérséklődött az árufőcsoportok közül, a csökkenés mértéke 2004-hez képest 2-3%-os volt.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 17, az exporté pedig 21%-kal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A kőolaj és kőolajtermékek importmennyisége (8.7 millió tonna) 1.6 millió tonnával lett nagyobb. Az importban jelentős földgáz mennyisége is növekedést mutat (+3%), a forgalom értéke megközelítette az 500 milliárd forintot.

Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoportban az export- és az importvolumen egyaránt 12%-ot meghaladó mértékben bővült. Az agrárjellegű kivitel húzótényezőit a közel harmadával bővülő és 148 milliárd forintot kitevő gabona-, valamint a több mint 40%-kal, 46 milliárd forintra növekvő cukorexport jelentette. Behozatalban a hús és húskészítmények forgalma több mint másfélszeresére nőtt, a tejtermékek és tojásé pedig közel 40%-kal lett magasabb. Az előzőekhez képest csekélyebb forgalmi súlyt képviselő élő állatokat háromnegyedével nagyobb értékben szereztünk be, amelyben jelentős szerepet játszott a Hollandiából érkező sertésimport felfutása.

A teljes külkereskedelmi forgalmunkból 72%-os részaránnyal rendelkező Európai Unióba irányuló kivitel volumene 7, a behozatalé 1%-kal bővült. Az unión belüli kereskedelem részarányának mérséklődése a régi tagállamokkal folytatott áruforgalom alakulásának a következménye, amely viszonylatban az export 3%-os volumennövekedése az import egy-százalékos csökkenésével párhuzamosan ment végbe. Az új tagállamok vonatkozásában ezzel szemben jelentős forgalombővülés következett be, s az exportvolumen növekedése lényegesen meghaladta az importét (37, illetve 14%).

Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom az átlagosat lényegesen meghaladó mértékben bővült: a kivitel volumene 27, a behozatalé 16%-kal lett nagyobb. A reláción belül kiemelkedő mértékben nőtt az Európai Unión kívüli európai országokba feladott termékek forintértéke (30%), importban pedig az ázsiai országokból érkező árucikkek értéke mutat dinamikus növekedést (25%).