Autópályaépítés és csodavárás - dinamizál, ha van mit

A fejlett infrastrukturális hálózat elősegíti a munkamegosztást, hozzájárul az egyes területek specializálódásához, a termelés és a termelékenység növeléséhez. Hogy az egyes hatások mennyire érezhetők és jelentősek, az azonban nagymértékben függ a specifikus tényezőktől is. Az új építésű vagy a fejlesztett közlekedési infrastruktúra befolyásolja és jellemzően csökkenti az általános szállítási költségeket, növeli a munkaerő mobilitását. Tóth vizsgálódásának fontos megállapítása, hogy a közlekedés és az autópályaépítés csak akkor képes a gazdaságot dinamizálni, ha van mit. Önmagától az autópályaépítéstől csodát nem lehet várni.

A közúti beruházások hatása időben igen elnyúlóan, rövidebb távon gyakran szinte észrevétlenül jelentkezik. Rövid távon többnyire csak a meglévő feszültséget, szűk kapacitást old fel. A hosszú távú hatások más gazdaságösztönző intézkedésekkel tudnak pozitív irányban kibontakozni.

Az autópályaépítések során léteznek ideiglenes és tartós hatások. Az ideiglenesek közé sorolják a tervek, megvalósíthatósági tanulmányok készítését, szakértői munkát, magának az építkezésnek a folyamatát a felhasznált anyagokkal és kifizetett munkabérrel. A rövid hatásoknál létezik egy közvetlen ingatlanspekulációs hatás, de a környező területek hosszabb távon is jellemzően felértékelődnek. Ezek mindenképpen élénkítő hatásoknak tekinthetők. A tartós hatások a feldolgozóipari tőkebefektetésekhez, az ipari parkok létesítéséhez, az idegenforgalom fellendüléséhez kapcsolódnak. Nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy az infrastrukturális beruházások 1%-os növekedése a GDP 0.3-0.4%-os bővülését eredményezi a fejlett gazdaságokban.

Jellemző, hogy az autópályaépítések szerepet játszanak a vállalatok telephelydöntéseiben is. A szállítási költségek csökkentése mellett ugyanakkor fontos szerepe van az adóknak, a helyi kedvezményeknek stb. is. Tóth szerint hazánkban az egyik legfontosabb területfejlesztési feladat a régióközpontok bekapcsolása az autópálya-hálózatba. Az ágazatok között különbségek is léteznek a potenciális előnyök szempontjából, a legnagyobb haszonélvező a feldolgozóipar, ezen belül is a gépipar lehet. A kutatások szerint a dinamikusan bővülő cégek egyre inkább az autópálya-felhajtókhoz közelebb helyezik el telephelyeiket. Fontos tapasztalat, hogy a cégek többsége telephely létesítéséről a közlekedési infrastruktúra meglétének kezdete után 2-4 évvel dönt, építését az út átadása után 5 évvel kezdi meg. A telephelyek között kezdetben magas a bérlemények aránya, mely jelzi a bizonytalanságot a befektetőknél.

Hazánkban az autópályaépítés fontos célja kell hogy legyen a régiók közötti intenzív személy- és áruforgalom létesüljön. Egyelőre nálunk a budapesti agglomeráció a meghatározó, és az autópályák mentén csapásszerűen tovább erősödött ez a folyamat. Tóth szerint ez a koncentráció tovább erősödhet, melyben az M0 kulcselem. Jelentős fejlődés tapasztalható Győr környékén az azt övező településgyűrűvel együtt. Az M1 hosszabb ideje érinti a tatabányai településegyüttest, ugyanakkor ott markáns dinamizáló hatás nem tapasztalható. AZ M3 Gyöngyös-Füzesabony, majd Füzesabony-Polgár szakaszától a szerző szintén nem vár hirtelen dinamizáló hatást. Mélyreható területfejlesztő hatása inkább az M30 Miskolcig, az M3 Nyíregyházáig és az M35 Debrecenig történő kiépítésétől várható. A monocentrikus térszerkezet oldásának egyik fontos eleme az M9-es autópálya a szekszárdi Duna-híddal és az oda felvezető útvonal kiépítésével. Várhatóan még hasznosabb lehet az M8 Rábafüzes-Veszprém-Dunaújváros-Szolnok közötti szakaszának fejlesztése. Az M7 autópálya és M70-es autóút országhatárig történő kiépítésével megkezdődhet a határmenti periferikus térségek felzárkóztatása. Az M6 elsősorban végső (pécsi bekötő) szakaszával jelentene fontos területfejlesztési tényezőt. Tóth attól tart, hogy Budapest tartósan is meghatározó marad, ezzel a túlzottan monocentrikus térszerkezet állandósulhat.

A tanulmány szerint összességében az infrastruktúra fejlesztések elengedhetetlenek a periferikus térségek felzárkózásának előmozdításában, azonban önmagukban hatástalanok. Kiegészítőként más területfejlesztési eszközökkel érhetnek el kellő hatást.