Az év végéig még elképzelhető egy minimális kamatcsökkentés

A gazdasági növekedés üteme az Egyesült Államokban továbbra is erőteljes. A kibocsátás üteme ingadozó ugyan, de a háztartások fogyasztása és a beruházások bővülése dinamikus. A jó növekedési mutatókat egyensúlyi problémák árnyékolják. A külső passzívumban nem mutatkoznak a javulás jelei, az importtermékek iránti kereslet folyamatosan magas, az emelkedő olajárak pedig tovább növelik a külkereskedelmi hiányt. Az amerikai lakosság megtakarítási rátája történelmi mélységben van, a magas költségvetési hiány így növeli a külső finanszírozási igényt. Biztonságot a tartósan magas növekedési ütem jelent.

Az Európai Unió gazdasága a második negyedévben 1.3 százalékkal bővült. Az Európai Központi Bank az alacsony kamatszinttel igyekszik megteremteni a gazdasági növekedéshez szükséges feltételeket. A legnagyobb kihívás, amivel az Európai Uniónak (elsősorban az euró-zónának) szembe kell néznie, az az olajárak emelkedésében és a fogyasztói bizalom ingadozásában rejlik. A magyarországi külkereskedelmi kapcsolatok szempontjából kiemelten kezelendő Németország gazdasága a bruttó hazai termék alapján stagnált a második negyedévben. A bizalmi indexeket elsősorban a választások utáni bizonytalanság mozgatja.

A magyar gazdaság növekedését az első félévben a termelő ágazatok teljesítménye határozta meg, az export a közepesen élénk nemzetközi kereskedelem mellett dinamikus bővült. Az év egészében 3.7 százalékos GDP bővülésre számítanak az Ecostatban.

A gazdaság fejlődését továbbra is egyensúlyi problémák nehezítik, helyreállításuk hosszabb időt igényel. Az Eurostat által közölt államháztartási adatok és a PM módosított tervei szerint 2005-ben a deficit nőtt az előző évi értékhez képest. Nyugdíjkorrekciót figyelembe véve az ESA’95 szerinti hiány a tavalyi 5.4 százalékról a GDP 6.1 százalékára nőtt. Ebben jelentős szerepet játszik az autópálya-építés finanszírozásának év eleji módosulása, illetve az elszámolhatóság bizottsági korlátainak felismerése. Míg korábban GDP arányos 4 százalék körüli deficittel számolt az Ecostat (áfa-bevételek elmaradása, költségvetési szervek és fejezetek kiadásainak emelkedése miatt becsülték a tervezett 3.6 százaléknál magasabbra a mutatót), addig az autópályafinanszírozás elszámolásának változása mintegy 1 százalékkal emeli az éves hiányt. A PM új 2005. évi célja reálisnak tűnik.

A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg jelentősen javult az év első felében. Az import növekedési üteme elmaradt a korábbi évek trendjétől, míg az export dinamikusan bővült. A behozatal alacsony szintje mögött állhatnak módszertani változások (uniós csatlakozás után módosult a számbavétel), de az import-igény valódi csökkenése is. Ez utóbbira utal, hogy az elmúlt évben nőtt a külföldi tulajdonú KKV-k száma az importigényes ágazatokban, így a beszállítói kör egyre nagyobb része került belföldre. A tényadatokból kiindulva az áruforgalmi hiány idén 3 milliárd euró alá süllyedhet.

A folyó fizetési mérleg egyenlegében várhatóan megjelenik az áruforgalom kedvező trendje. A jövedelmek kedvezőtlen egyenlege azonban ronthatja a teljes külső hiányt.

Az infláció üteme a magas világpiaci olajárak mellett tovább csökkent az elmúlt hónapokban. Az uniós csatlakozás után megugró import és növekvő verseny lassította az áremelkedést. Az év egészében 3.7 százalékos áremelkedésre számítanak az Ecostat szakértői.

A forint árfolyama az államháztartási adatok módosítása után kissé gyengült. A jegybanki kamatcsökkentés mozgástere ugyan egyre kisebb, az év végéig azonban még elképzelhető egy minimális kamatcsökkentés.