Draskovics a figyelmeztetésekről és a növekedésösztönzésről

Draskovics szerint az uniós csatlakozás után az ÁFA terén alkalmazott új önbevallásos rendszer mintegy 250 mrd Ft-nyi átmeneti kiesést okozott a tárcának. A bevallásokhoz kapcsolódó "csúszások" miatt a befizetések is későbbre tolódtak az import ügyleteknél. Az APEH által visszatartott ÁFÁ-t elemzők kb. 150 mrd Ft-ra becslik, a miniszter szerint ezt a korábbi összeggel együtt kell értelmezni. Draskovics elképzelhetőnek tartotta volna, hogy decemberben akár 50 mrd Ft-tal is többet utaljanak vissza a hiánycél veszélyeztetése nélkül, ugyanakkor ezzel épp az eredeti cél ellen léptek volna. A visszatartások fő indoka, hogy jogosulatlan visszaigénylések ne történjenek, lehetőség nyíljon a bevallások és az uniós statisztikák összevetésére. A jogosulatnak visszautalások az adófizetőket károsítják. A PM január elején kapta meg az uniós adatokat a harmadik negyedéves tranzakciókról.

Draskovics nem értékeli túlzottan negatívan a brüsszeli figyelmeztetéseket illetve a Fitch leminősítést. Megítélése szerint az ország gazdasága jó úton halad, bár el kell ismerni, a költségvetési konszolidáció sebessége lehetne gyorsabb. Ennek ellenére is jelentősek az eredmények.

Draskovics a PPP programokkal kapcsolatosan elmondta, hogy ezekre a felzárkózási folyamat gyorsítása érdekében szükség van. A szerződéseket körültekintően kell kötni, ezzel többletköltségek nélkül valósíthatók meg a felzárkózást segítő beruházások.

A vállalkozások terheinek csökkentése érdekében az ÁFA, az élőmunka terhei és az iparűzési adó közül korábban legalább egyben változást ígért a pénzügyminiszter. A mostani interjúban azonban már azt állította, hogy legalább kettőhöz nyúlnak majd hozzá. A fiskális konszolidációval párhuzamosan a tárca csökkenteni kívánja a bürokratikus akadályokat is a cégek előtt.