5.5%-os volt decemberben az infláció (vártnál kicsit jobb) (3.)

Pénzcentrum

2005. január 18. 09:00 3 perc

Az 5.6-5.7%-os várakozásokkal szemben kicsit jobb, 5.5%-os inflációs adatot közölt decemberre a KSH. Az adatok tanúsága szerint folytatódott a dezinfláció. A mérséklődő árnövekedési ütem teret engedett a jegybank kamatcsökkentési lépéseinek, mely az idei első negyedévben várhatóan tovább folytatódik. A változatlan adótartalmú árindex decemberben mindössze 3.5%-ot tett ki, ami jól jelzi, hogy az adóemelések hatásának kiesésével a fogyasztói árindexben hirtelen egy nagyobb csökkenés lesz.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

2004 decemberében a fogyasztói árak összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva, 2003. decemberhez viszonyítva pedig 5.5%-kal növekedtek. Az elmúlt évben, 2004-ben, átlagosan 6.8%-kal voltak magasabbak az árak, mint 2003-ban. 2004. decemberben az "alapdrágulás" (maginfláció) 2003. decemberhez viszonyítva 5.0% volt, a mutató novemberhez képest tovább csökkent.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A változatlan adótartalmú árindex decemberben mindössze 3.5%-ot tett ki, ami jól jelzi, hogy az adóemelések hatásának kiesésével a fogyasztói árindexben hirtelen egy nagyobb csökkenés lesz. A 2004. évi 6.8%-os fogyasztóiár-emelkedésből mintegy két százalékpontnyit az áfa- és jövedékiadó-változások okoztak.

1 hónap alatt - 2004. novemberhez viszonyítva - az élelmiszerek árai összességükben nem változtak. Növekedett az idényáras élelmiszerek (4.5%) valamint a sertészsiradék (3.2%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 0.3%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest. A háztartásienergia-csoportban a távfűtési díjak 2.5%-os és a palackos gáz árának 1.2%-os emelkedése következtében átlagosan 0.6%-kal növekedtek az árak. Kis mértékű áremelkedés történt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások körében is. A ruházkodási cikkek és az egyéb cikkek, üzemanyagok árai egyaránt 0.5%-kal mérséklődtek, ez utóbbiak meghatározóan a járműüzemanyag-árak 2.1%-os csökkenésének következtében. A tartós fogyasztási cikkeknél szintén kis mértékű árcsökkenés volt megfigyelhető 2004. novemberhez képest.

12 hónap alatt, 2003. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4.4%-kal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0.9%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. decemberben. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedtek az árak a ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportoknál 12 hónap alatt. A szolgáltatások az átlagot meghaladó, 7.0%-os áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés és a szemétszállítás egyaránt 17, a kábeltelevízió-előfizetés 12, a társasházi közös költség és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt. A dohányáruk 20, az elektromos energia és a vezetékes gáz pedig egyaránt 12 százalékkal került többe, mint 2003. decemberben.

Az idei év első hónapjaiban az infláció csökkenése folytatódik az említett meredek letöréssel, az első negyedév végén valamivel 4% feletti árindexre számítanak az elemzők. Az év hátralevő részében az inflációs görbe "kiegyenesedhet", további érdemi dezinflációra már nem lehet számítani. A jegybank év végi inflációs célja 4% +/- 1%, ami jó eséllyel teljesülni fog.

A kilátásokat tekintve az infláció szempontjából kedvező lehet, hogy a gazdaság növekedési üteme csökken, a bérnövekedés várhatóan idén is visszafogott lesz. Kockázatot jelent az energia árának alakulása, illetve ennek tovagyűrűző hatásai.

A Monetáris Tanács január 24-i ülésén várhatóan 50 bp-tal csökkenti majd irányadó kamatait, a kamatcsökkentési sorozat februárban tovább folytatódhat. A februári döntés előtt fontos információ lehet majd a januári rövidített jegyzőkönyv. A jegybanki alapkamat jelenleg 9.5%-on áll. E hét csütörtökön jelenik meg a Reuters-poll januári eredménye, mely szintén fontos információkat hozhat a következő hónapok makrogazdasággal kapcsolatos kilátásai szempontjából.

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír