Az 5.6-5.7%-os várakozásokkal szemben kicsit jobb, 5.5%-os inflációs adatot közölt decemberre a KSH. Az adatok tanúsága szerint folytatódott a dezinfláció. A mérséklődő árnövekedési ütem teret engedett a jegybank kamatcsökkentési lépéseinek, mely az idei első negyedévben várhatóan tovább folytatódik. A változatlan adótartalmú árindex decemberben mindössze 3.5%-ot tett ki, ami jól jelzi, hogy az adóemelések hatásának kiesésével a fogyasztói árindexben hirtelen egy nagyobb csökkenés lesz.
2004 decemberében a fogyasztói árak összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva, 2003. decemberhez viszonyítva pedig 5.5%-kal növekedtek. Az elmúlt évben, 2004-ben, átlagosan 6.8%-kal voltak magasabbak az árak, mint 2003-ban. 2004. decemberben az "alapdrágulás" (maginfláció) 2003. decemberhez viszonyítva 5.0% volt, a mutató novemberhez képest tovább csökkent.
A változatlan adótartalmú árindex decemberben mindössze 3.5%-ot tett ki, ami jól jelzi, hogy az adóemelések hatásának kiesésével a fogyasztói árindexben hirtelen egy nagyobb csökkenés lesz. A 2004. évi 6.8%-os fogyasztóiár-emelkedésből mintegy két százalékpontnyit az áfa- és jövedékiadó-változások okoztak.
1 hónap alatt - 2004. novemberhez viszonyítva - az élelmiszerek árai összességükben nem változtak. Növekedett az idényáras élelmiszerek (4.5%) valamint a sertészsiradék (3.2%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai átlagosan 0.3%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest. A háztartásienergia-csoportban a távfűtési díjak 2.5%-os és a palackos gáz árának 1.2%-os emelkedése következtében átlagosan 0.6%-kal növekedtek az árak. Kis mértékű áremelkedés történt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások körében is. A ruházkodási cikkek és az egyéb cikkek, üzemanyagok árai egyaránt 0.5%-kal mérséklődtek, ez utóbbiak meghatározóan a járműüzemanyag-árak 2.1%-os csökkenésének következtében. A tartós fogyasztási cikkeknél szintén kis mértékű árcsökkenés volt megfigyelhető 2004. novemberhez képest.
12 hónap alatt, 2003. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 4.4%-kal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0.9%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2003. decemberben. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedtek az árak a ruházkodási és az egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportoknál 12 hónap alatt. A szolgáltatások az átlagot meghaladó, 7.0%-os áremelkedésén belül a csatornadíj 19, a helyi tömegközlekedés és a szemétszállítás egyaránt 17, a kábeltelevízió-előfizetés 12, a társasházi közös költség és a vízdíj egyaránt 11 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia árnövekedése szintén az átlagosnál magasabb volt. A dohányáruk 20, az elektromos energia és a vezetékes gáz pedig egyaránt 12 százalékkal került többe, mint 2003. decemberben.
Az idei év első hónapjaiban az infláció csökkenése folytatódik az említett meredek letöréssel, az első negyedév végén valamivel 4% feletti árindexre számítanak az elemzők. Az év hátralevő részében az inflációs görbe "kiegyenesedhet", további érdemi dezinflációra már nem lehet számítani. A jegybank év végi inflációs célja 4% +/- 1%, ami jó eséllyel teljesülni fog.
A kilátásokat tekintve az infláció szempontjából kedvező lehet, hogy a gazdaság növekedési üteme csökken, a bérnövekedés várhatóan idén is visszafogott lesz. Kockázatot jelent az energia árának alakulása, illetve ennek tovagyűrűző hatásai.
A Monetáris Tanács január 24-i ülésén várhatóan 50 bp-tal csökkenti majd irányadó kamatait, a kamatcsökkentési sorozat februárban tovább folytatódhat. A februári döntés előtt fontos információ lehet majd a januári rövidített jegyzőkönyv. A jegybanki alapkamat jelenleg 9.5%-on áll. E hét csütörtökön jelenik meg a Reuters-poll januári eredménye, mely szintén fontos információkat hozhat a következő hónapok makrogazdasággal kapcsolatos kilátásai szempontjából.
Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.
Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.
A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.
A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.
Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.
A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:
Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.
Csak nehezebbé vált a dolgozók helyzete 2025-ben, a munkáltatók alkalmazkodókészsége lassan kimerül, a mozgásterük egyre szűkül a Hays Salary Guide 2026-os kiadványa szerint.
Ennyit lehet keresni a Sparnál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Bár az elmúlt évtizedekben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás, a magyarok túlnyomó többsége szerint a munkaerőpiacon ma is élesen elkülönülnek a "fiús" és "lányos" szakmák.
A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint.
Piaci okok miatt akár 150 saját, illetve legalább 50 kölcsönzött munkavállalójától is megválik a Siemens Energy a budapesti transzformátorgyárában.
Ennyi Orbán Viktor havi fizetése 2026-ban: mutatjuk, hogyan jön ki a bruttó 8 millió forint feletti összeg, és mekkora a magyar miniszterelnök vagyona idén.
Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026
