Mennyire liberális a gazdaság Magyarországon?

A The Wall Street Journal és a The Heritage Foundation 10 főbb csoportba sorolható 50 független változó alapján rangsorolta a 161 országot. A 10 csoport a következő:

- a kereskedelempolitika,
- a kormányzati pénzpolitika,
- a kormány gazdaságba való beavatkozása,
- a monetáris politika,
- a tőkeáramlások és a külföldi tőkebefektetések,
- a bankrendszer és a pénzügyek,
- a jövedelmek és az ármegállapítások,
- a tulajdonjogok,
- a jogi szabályozás,
- illetve a nem hivatalos (informális) piaci tevékenység/aktivitás szempontjai szerint 1-5-ig terjedő skálán osztályozza az egyes országokat. Minél alacsonyabb pontszám adódik végeredményként a számok átlagából, gazdaságilag annál szabadabbnak, liberálisabbnak számít az adott ország.

Összességében elmondható, hogy azon országok, melyek a legmagasabb gazdasági szabadságfokkal rendelkeznek, egyúttal a legmagasabb jóléttel rendelkező országok közé is tartoznak. Az elmúlt 9 év teljesítményét értékelve elmondható, hogy fokozatos javulás figyelhető meg a vizsgált országok végeredményeinek átlaga, illetve mediánja alapján is. Míg 1997-ben 3.18 pontos volt az országok átlaga (3.23 a medián), addig a 2005-re szóló indexben 3.01 pontra csökkent az átlagérték (3.06 a medián), azaz a világgazdaság fokozatosan egyre liberalizáltabbá válik.

Az elmúlt 9 évben 32%-kal 478 millióra nőtt azon emberek száma, akik teljesen szabad országban élnek, míg 38%-kal csökkent azok száma, akik teljesen elnyomott viszonyok között kénytelenek élni.

A listán szereplő 155 ország közül 17 teljesen liberalizált, 56 ország többnyire liberalizált, 70 többnyire nem liberalizált és 12 ország elnyomottnak tekinthető. Az értékelésben 86 ország jobb jegyet (azaz alacsonyabb pontszámot) kapott az idén mint tavaly, míg 57 rosszabbat. Harminc európai ország kapott jobb értékelést, mint egy évvel korábban, kilenc viszont alacsonyabbat.

A világ országait öt nagy térségbe (Észak-Amerika és Európa, Észak-Afrika és Közel-Kelet, Afrika Szaharától délre eső területei, ázsiai-csendes-óceáni térség, valamint Latin-Amerika és a Karibi térség) osztva az első négy térségben kissé javult az átlagos pontszám (nőtt a szabadság), míg a latin-amerikai és a karibi térségben minimális mértékben csökkent.



Ami talán nem meglepő, hogy az öt nagy világgazdasági térség közül az amerikai-európai számít a világ leginkább szabad gazdasági övezetének, a lista első 10 helyén található országból 6 (Észtország mellett még Luxemburg, Írország, Nagy-Britannia, Dánia és Izland) ebben a régióban található. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok először az index történetében kiesett a top-10-ből, és Svájccal együtt a 12. helyre csúszott vissza 1.85 pontos értékével.

A 2005-ös indexszámoknál a legnagyobb egy év alatti javulást Madagaszkár érte el (0.46 pont), és külön figyelmet érdemel az ebben a listában második helyezést elért Ukrajna (+0.28 pont). A javulási (egyre inkább liberális) folyamatot feltehetően az elnökválasztások kimenetele (a nyugatbarát Viktor Juscsenkó győzelme) felgyorsíthatja.

Igazi meglepetésként is értékelhető Észtország, amely 2005-ben Írországot is megelőzve a tavalyi 6. helyről a negyedik helyre jött fel 1.65 ponttal. Az egykori szovjet tagköztársaság a tanulmány szerzői szerint többek között az alacsony adókkal, a közép-és kelet európai régióban leginkább versenyképes gazdasági környezettel, a költségvetési fegyelemmel, és a további liberalizációs tervekkel érdemelte ki negyedik helyezését. A szerzők szerint Írországnak komoly nehézségei lehetnek, hogy visszaszerezze korábbi még jobb helyezését.

Az index elmúlt 9 éves történetében a legnagyobb mértékben javuló pontszámot Bosznia és Hercegovina (+1.45 pont) kapta Azerbajdzsán (+1.40 pont) után. Litvánia a harmadik, míg Szlovénia a 7. legnagyobb fejlődést érte el a liberalizáltság területén. Külön érdemes kitérni arra, hogy a legnagyobb visszaesést (visszafejlődést) Venezuela (-0.82) és Argentína (-0.64) szenvedte el, a listán a hatodik Törökország (-0.51), hetedik Japán (-0.40) és tizedik Franciaország (-0.33 pont).



Hazánk vonatkozásában érdemes kiemelni, hogy egy év alatt Magyarország a hetedik legnagyobb emelkedést érte el 0.2 pontos javulással. Lengyelországban 0.27 pontos volt a javulás mértéke.

Amint az az alábbi összefoglaló ábrán is látható, a 2005-ös index alapján Magyarországon közepes liberalizmussal illethető jelzőt kapta (3 pont) a kereskedelem, a jövedelmek és ármegállapítások, a szabályozás és az informális piaci aktivitás kategóriák.

Az egész régióban a legrosszabb részpontszámot (3.6 pont) Csehország a kormányzati költségvetési politikai kategóriára kapta (ebben feltehetően érdemi szerepe van a 2003-as GDP-arányos 12% feletti államháztartási hiánynak is).

A régióban a legjobb pontszámot (1.00) Csehországban a monetáris politika és a bankszektor, Szlovákiában szintén a bankszektor, Lengyelországban a monetáris politika kapta. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon és Szlovéniában egyetlen terület sem kapta meg a legnagyobb liberalizáltságot jelentő 1-es jegyet.

Érdemes az öt ország vonatkozásában az idősort is megnézni, hogy ki mennyire következetesen fejlődött a szabadság területén. Látható, hogy mindegyik országban voltak "botlások" az idők során, hazánkban 1997-ben és 2003-ban is megfordult a csökkenő pontszámok trendje.

Végül érdemes a 2005-ös indexsort áttekinteni, melyben szintén találunk figyelemre méltó helyezéseket. Elég csak kiemelni El Salvadort és a Bahamákat, melyek a 24. és 25. helyen végezve megelőznek bennünket. De "kedvezőnek" is mondható például az, hogy Franciaország csak a 44. helyre került.