Mennyire liberális a gazdaság Magyarországon?

Pénzcentrum
2005. január 5. 11:53

A 155 országot rangsorba foglaló "Index of Economic Freedom" 2005-ös listán Magyarország 2.4 pontos eredménnyel a 35. helyet szerezte meg közvetlenül Csehország és Izrael után, illetve közvetlenül Szlovákia előtt. Érdemes kiemelni, hogy Magyarország egy év alatt a hetedik legnagyobb emelkedést érte el 0.2 pontos javulással, és az "inkább liberális" országmegjelöléssel illethető az "teljesen szabad"-tól az "elnyomott"-ig terjedő skálán. A The Wall Street Journal és a The Heritage Foundation által immár 11. éve összeállított rangsorban tavaly után idén is Hong-Kong végzett az élen Szingapúr előtt, azaz e két ország rendelkezik a világ legliberálisabb gazdasági rendszerével. A 10 kritérium alapján összeállított indexértékével most első alkalommal fordult elő, hogy az Egyesült Államok nem került be az első 10 helyezett közé.

A The Wall Street Journal és a The Heritage Foundation 10 főbb csoportba sorolható 50 független változó alapján rangsorolta a 161 országot. A 10 csoport a következő:

- a kereskedelempolitika,
- a kormányzati pénzpolitika,
- a kormány gazdaságba való beavatkozása,
- a monetáris politika,
- a tőkeáramlások és a külföldi tőkebefektetések,
- a bankrendszer és a pénzügyek,
- a jövedelmek és az ármegállapítások,
- a tulajdonjogok,
- a jogi szabályozás,
- illetve a nem hivatalos (informális) piaci tevékenység/aktivitás szempontjai szerint 1-5-ig terjedő skálán osztályozza az egyes országokat. Minél alacsonyabb pontszám adódik végeredményként a számok átlagából, gazdaságilag annál szabadabbnak, liberálisabbnak számít az adott ország.

Összességében elmondható, hogy azon országok, melyek a legmagasabb gazdasági szabadságfokkal rendelkeznek, egyúttal a legmagasabb jóléttel rendelkező országok közé is tartoznak. Az elmúlt 9 év teljesítményét értékelve elmondható, hogy fokozatos javulás figyelhető meg a vizsgált országok végeredményeinek átlaga, illetve mediánja alapján is. Míg 1997-ben 3.18 pontos volt az országok átlaga (3.23 a medián), addig a 2005-re szóló indexben 3.01 pontra csökkent az átlagérték (3.06 a medián), azaz a világgazdaság fokozatosan egyre liberalizáltabbá válik.

Az elmúlt 9 évben 32%-kal 478 millióra nőtt azon emberek száma, akik teljesen szabad országban élnek, míg 38%-kal csökkent azok száma, akik teljesen elnyomott viszonyok között kénytelenek élni.

A listán szereplő 155 ország közül 17 teljesen liberalizált, 56 ország többnyire liberalizált, 70 többnyire nem liberalizált és 12 ország elnyomottnak tekinthető. Az értékelésben 86 ország jobb jegyet (azaz alacsonyabb pontszámot) kapott az idén mint tavaly, míg 57 rosszabbat. Harminc európai ország kapott jobb értékelést, mint egy évvel korábban, kilenc viszont alacsonyabbat.

A világ országait öt nagy térségbe (Észak-Amerika és Európa, Észak-Afrika és Közel-Kelet, Afrika Szaharától délre eső területei, ázsiai-csendes-óceáni térség, valamint Latin-Amerika és a Karibi térség) osztva az első négy térségben kissé javult az átlagos pontszám (nőtt a szabadság), míg a latin-amerikai és a karibi térségben minimális mértékben csökkent.



Ami talán nem meglepő, hogy az öt nagy világgazdasági térség közül az amerikai-európai számít a világ leginkább szabad gazdasági övezetének, a lista első 10 helyén található országból 6 (Észtország mellett még Luxemburg, Írország, Nagy-Britannia, Dánia és Izland) ebben a régióban található. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok először az index történetében kiesett a top-10-ből, és Svájccal együtt a 12. helyre csúszott vissza 1.85 pontos értékével.

A 2005-ös indexszámoknál a legnagyobb egy év alatti javulást Madagaszkár érte el (0.46 pont), és külön figyelmet érdemel az ebben a listában második helyezést elért Ukrajna (+0.28 pont). A javulási (egyre inkább liberális) folyamatot feltehetően az elnökválasztások kimenetele (a nyugatbarát Viktor Juscsenkó győzelme) felgyorsíthatja.

Igazi meglepetésként is értékelhető Észtország, amely 2005-ben Írországot is megelőzve a tavalyi 6. helyről a negyedik helyre jött fel 1.65 ponttal. Az egykori szovjet tagköztársaság a tanulmány szerzői szerint többek között az alacsony adókkal, a közép-és kelet európai régióban leginkább versenyképes gazdasági környezettel, a költségvetési fegyelemmel, és a további liberalizációs tervekkel érdemelte ki negyedik helyezését. A szerzők szerint Írországnak komoly nehézségei lehetnek, hogy visszaszerezze korábbi még jobb helyezését.

Az index elmúlt 9 éves történetében a legnagyobb mértékben javuló pontszámot Bosznia és Hercegovina (+1.45 pont) kapta Azerbajdzsán (+1.40 pont) után. Litvánia a harmadik, míg Szlovénia a 7. legnagyobb fejlődést érte el a liberalizáltság területén. Külön érdemes kitérni arra, hogy a legnagyobb visszaesést (visszafejlődést) Venezuela (-0.82) és Argentína (-0.64) szenvedte el, a listán a hatodik Törökország (-0.51), hetedik Japán (-0.40) és tizedik Franciaország (-0.33 pont).



Hazánk vonatkozásában érdemes kiemelni, hogy egy év alatt Magyarország a hetedik legnagyobb emelkedést érte el 0.2 pontos javulással. Lengyelországban 0.27 pontos volt a javulás mértéke.

Amint az az alábbi összefoglaló ábrán is látható, a 2005-ös index alapján Magyarországon közepes liberalizmussal illethető jelzőt kapta (3 pont) a kereskedelem, a jövedelmek és ármegállapítások, a szabályozás és az informális piaci aktivitás kategóriák.


Az egész régióban a legrosszabb részpontszámot (3.6 pont) Csehország a kormányzati költségvetési politikai kategóriára kapta (ebben feltehetően érdemi szerepe van a 2003-as GDP-arányos 12% feletti államháztartási hiánynak is).

A régióban a legjobb pontszámot (1.00) Csehországban a monetáris politika és a bankszektor, Szlovákiában szintén a bankszektor, Lengyelországban a monetáris politika kapta. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon és Szlovéniában egyetlen terület sem kapta meg a legnagyobb liberalizáltságot jelentő 1-es jegyet.

Érdemes az öt ország vonatkozásában az idősort is megnézni, hogy ki mennyire következetesen fejlődött a szabadság területén. Látható, hogy mindegyik országban voltak "botlások" az idők során, hazánkban 1997-ben és 2003-ban is megfordult a csökkenő pontszámok trendje.

Végül érdemes a 2005-ös indexsort áttekinteni, melyben szintén találunk figyelemre méltó helyezéseket. Elég csak kiemelni El Salvadort és a Bahamákat, melyek a 24. és 25. helyen végezve megelőznek bennünket. De "kedvezőnek" is mondható például az, hogy Franciaország csak a 44. helyre került.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 54 087 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank 54 721 forintos törlesztőt (THM 14,57%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
legacykft  |  2023.02.03 17:49
A cégalapítók egyik legnagyobb kihívása, mikor a vállalat életében elérkezik az ügyvezetői szék átad...
perfekt  |  2023.02.03 09:59
A cikksorozat első részében áttekintettük a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállí...
laskainelli  |  2023.02.01 11:21
A rohanó világunkban könnyű szétcsúszni és túlvállalni magunkat, noha ennek az lesz az ára, hogy az...
hrdoktor  |  2023.01.30 04:30
Megfelelő kommunikációval nemcsak magunkon, hanem a vállalaton is segíthetünk. [...] Bővebben!
coachco  |  2023.01.23 17:52
Most, hogy így közeledek a hatvanhoz, határozottan állítom, minden kornak megvan a maga öröme, érdek...
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. február 4. szombat
Ráhel, Csenge
5. hét
Február 4.
Rákellenes világnap
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?