EKB aggodalmak a fiskális folyamatokról: az euró-zóna fele egyensúlytalanságokkal küzd

Az egyensúlyhiánnyal küzdő országoknak a stabilitási programok jelenlegi fordulójában hiteles elkötelezettséget kellene mutatniuk a Szerződésből, valamint a Stabilitási és növekedési egyezmény fakadó feladataik iránt, és így költségvetési egyensúlyhiányaik időszerű kiküszöbölése érdekében ki kellene használniuk a javuló gazdasági környezetet. A Szerződésből fakadó kötelezettségek tiszteletben tartása, valamint a Stabilitási és növekedési egyezmény túlzott hiány esetén követendő eljárásának szigorú alkalmazása döntő fontosságú annak érdekében, hogy minden euróövezeti országban fennmaradjon az államháztartás fenntarthatóságába vetett bizalom.

Az állami pénzügyek helyzete az euróövezetben tovább romlott. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint az euróövezetben sorozatban már a negyedik év lesz, amikor az átlagos államháztartási deficit-GDP mutató rosszabbodni fog, a GDP 2003-as 2.7%-áról 2004-ben 2.9%-ra. Ez további rosszabbodást jelent a Bizottság tavaszi előrejelzéséhez képest, amikor még azt várták, hogy a hiánymutató változatlan marad.

Három ország (Németország, Görögország és Franciaország) valószínűleg rekordnagyságú, a 3%-os referenciaértéket meghaladó hiányokat könyvel majd el, három másik országban (Olaszország, Hollandia, Portugália) pedig a költségvetési pozíció várhatóan a hiánylimiten vagy ahhoz nagyon közel lesz. Németország és Franciaország esetében sorozatban ez a harmadik év, amikor a hiány meghaladja a referenciaértéket. Görögországban jelentős adat-felülvizsgálatot tartottak, aminek következtében kiderült, hogy a hiánymutató több éven keresztül a referenciaérték felett volt.

A Bizottság őszi előrejelzése szerint a költségvetési pozíciók 2004-es további romlása elsősorban az enyhén expanzív fiskális politika eredménye. A prognózis szerint a kamatkiadás csak csekély mértékben csökken, így az elsődleges és a teljes egyenleg várhatóan körülbelül azonos összeggel romlik.

A Bizottság előrejelzése szerint 2005-ben az euróövezet átlagos államháztartási deficit-GDP mutatója 2.5%-ra csökken. Ehhez a fejleményhez hozzájárul majd mind a kamatkiadás enyhe mérséklődése, mind pedig az elsődleges egyenleg szerény javulása. 2004-hez képest a GDP-arányos adósság stabilizálódása várható.

Az euróövezeti országok felében ismét jelentős lesz a költségvetési egyensúlytalanság. A várakozások szerint Németországban és Görögországban a hiány megint meghaladja a 3%-os referenciaértéket. Ugyancsak prognosztizálható, hogy a hiány Portugáliában újra átlépi a küszöböt, ráadásul Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában a hiány 3%-os vagy ahhoz közeli lesz.

Az EKB szerint az államháztartási folyamatok az euróövezetben három ok miatt továbbra is aggodalomra adnak okot:

• a jelentős egyensúlyhiánnyal küzdő országok 2004-2005-re prognosztizált költségvetésierőfeszítései többnyire szerények, és a kedvezőbbé vált gazdasági környezetet néha nem a költségvetés rendbetételének felgyorsítására, hanem újabb fiskális adakozásra használják fel; ezért a fiskális folyamatok a legtöbb esetben várhatóan nem lesznek összhangban az Eurócsoport-megállapodással, amely szerint a költségvetés egyenlegét legalább a GDP 0.5 százalékpontjával korrigálni kell, vagy az ECOFIN-tanács véleményeiben megállapított követelményekkel


• a második gond a sok országban alkalmazott költségvetési kiigazítás összetétele; a megvalósított és tervezett költségvetési kiigazítások gyakran ideiglenes hatású intézkedéseken nyugszanak, ami nem eredményezi az államháztartás nagyon is szükséges strukturális javítását


• harmadszor, néhány esetben a statisztikai sorokat utólag jelentős mértékben korrigálták, aminek következtében az államháztartás kedvezőtlenebbül alakult, a felhalmozott államadósság pedig emelkedett; a hiányos jelentések és az utólagos felülvizsgálatok kétségessé tették az egyensúlytalanságok, valamint a korrekció szükségességének pontos és időben történő felismerését, és súlyos késéseket okoztak a megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések megtételében.