Történtek-e érdemi változások a Jegybanktörvényben Mádl "vétója" óta?

A bizottság egy olyan értelmű módosító javaslatot fogadott el, amely szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, az igazságügyminiszter véleményét nem kell kikérnie. Erről a pontról az Európai Központi Bank állásfoglalása is szólt, kifogásolva az igazságügyi miniszteri kontrollt.

Egy korábbi módosítás szerint az MNB elnökén kívül "a monetáris politikáért felelős alelnök" került volna be a Monetáris Tanácsába. Az új, támogatott javaslat ezt úgy változtatta meg, hogy az MNB elnökén kívül a monetáris tanács tagja lesz az elnök által jelölt alelnök is, így nem kell létrehozni a monetáris politikáért felelős alelnök tisztségét.

Érdemes felidézni Mádl Ferenc köztársasági elnök múlt héten közzétett döntését, melyben akövetkező főbb pontokat kifogásolta a Jegybanktörvény akkori szerkezetében:

- köztársasági elnök úgy ítélte meg, hogy a törvényjavaslat ellenétes a hivatalosan deklarált céljával (fokozódó jegybanki függetlenség, hatékonyabb munkavégzés a jegybanki célok eléréséhez) - ennek az irányultságnak a megváltoztatásában nem következett be változás

- Mádl azt is aggályosnak tartotta, hogy a módosítás lehetőséget teremtene a Monetáris Tanács egyszerre, aránytalanul sok új taggal történő kiegészítésére - ebben szintén nem következett be változtatás

- az államfő nem értett egyet azzal sem, hogy a törvény szerint a jövőben a Magyar Nemzeti Bank alelnökei közül csupán egy legyen felelős a monetáris politikáért (a Monetáris Tanácsban csupán egy alelnök lehessen tag) - ebben a kifogásban sem történt közeledés az államfő és a kormány álláspontja között a törvényjavaslat tegnapi állapota alapján

A fentiek alapján elmondható, hogy Mádl Ferenc "vétója" óta az érdemi részeket illetően nem történt változás, mivel azonban a jogszabályok szerint a megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatról már csak a Parlament szavaz és annak kihirdetését már nem akadályozhatja meg a köztársasági elnök, így a törvényt nagy valószínűséggel elfogadja a T. Ház. Az azonban könnyen elképzelhető, hogy az MNB Járai Zsigmond ígérete szerint az Alkotmánybíróságon megtámadja a törvényt.