Megszavazták a Jegybanktörvény-módosítást: 13-an voksolhatnak a kamatokról

Az egyik legfontosabb tegnap megszavazott változtatást szerint a Monetáris Tanács eddigi minimum 7, maximum 9 fős testülete minimum 9, maximum 11 főre emelkedett, (a két alelnök mandátumának lejártáig ideiglenesen 13 fő alkotja a kamatdöntésekben is illetékes szervet). Fontos pont az is, hogy a jövőben a Tanács tagjai közül négyet az MNB mindenkori elnöke, míg a többit az MNB-elnök véleményét kikérve a miniszterelnök jelöl.

A tegnapi törvénymódosítás szerint a Monetáris Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak többsége (azaz 2007-ig legalább 7 fő, utána 6 fő) jelen van az ülésen. A testület tagjai - köztük a jegybankelnök, az alelnökök, a felügyelő bizottság tagjai - megbízatásuk lejártát követően 3 évig nem jelölhetők újra. Az MNB három, legfeljebb öt alelnökének kinevezésére, felmentésére a jegybankelnök tesz javaslatot, ennek tartalmaznia kell az alelnökök feladatkörét - emeli ki a Világgazdaság a legfontosabb pontokat. Az MNB alelnökök közül egy felel a monetáris politikáért, aki 2007 után is tagja maradhat a Monetáris Tanácsnak.

A tegnapi változtatások épp nem azokat a pontokat célozták a Jegybanktörvényben, melyek megváltoztatását az EKB néhány hete napvilágot látott állásfoglalása kifogásolt - bár ezek megváltoztatása még az eredeti módosító indítványokban sem szerepelt. Így fennmaradt továbbra is az a szabály, mely szerint az MNB elnöke, alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, a felügyelőbizottság tagjai kinevezésüket követő 30 napon belül kötelesek nyilvános vagyonnyilatkozatot tenni. Ez az EKB szerint sérti a jegybanki függetlenséget.

Emellett fennmaradt az a szabály is, hogy az MNB rendeletalkotásánál az Igazságügyi Minisztériumnak véleményezési joga van. Ez szintén sérti a monetáris hatóság függetlenségét a frankfurti intézmény szerint. Vártható tehát, hogy a következő években sem szakad meg végleg a Jegybanktörvény módosítási sorozata...