Egy 650 milliós és egy 2.3 milliárd eurós kérdés

Pénzcentrum

2004. szeptember 30. 12:23

A Magyar Nemzeti Bank a mai napon publikálta a második negyedéves folyó fizetési mérleg adatokat, de ezzel párhuzamosan felülvizsgálták az első negyedévi illetve a 2003-as értékeket is. 2003-ra a hiány emiatt 88 m euróval lett magasabb, míg az első negyedéves deficit nem változott. A második negyedéves deficit a várt 2.3-2.4 mrd Ft helyett 2.12 mrd euró lett. Két kérdés, illetve tétel, melynek sorsa nem igazán világos a jegybanki közelményből: 650 m import illetve 2.3 mrd euró FDI.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az EU-csatlakozást követően a vámhatárok teljes lebontásával a csatlakozáskor vámfelügyelet alatt álló, elsősorban vámraktárakban található közösségi vámáruk - származásuktól és rendeltetésüktől függetlenül - folyamatosan belföldiesítésre kerülnek. A KSH tájékoztatása szerint ennek döntő része májusban és júniusban megtörtént, és - a 2004. szeptember 7-én kiadott gyorstájékoztatójuk alapján - összesen mintegy 170 milliárd forintot (azaz mintegy 650 millió eurót) tett ki. Ezen áruk rezidens-nemrezidens tulajdonosváltása zömében még korábbi időszakokat érintett, ezért a fenti összeget nem számolta el az MNB 2004. II. negyedévi fizetési mérlegben.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hogy ezt a 650 m eurót hová tegyék, jelenleg azt is mondhatjuk, hogy ez a tétel a levegőben lóg. Miről is van szó? Az EU csatlakozás előtt a külkereskedelmi forgalom elszámolása,dokumentálása a (vám-)határátlépésekhez kapcsolódótt. Az import ÁFÁ-t a vállalatoknak szintén ekkor kellett megfizetni a vámmal együtt. Több vállalat (ill. kereskedő cég) is a telephely "sarkára" egy vámraktárat épített, a behozott árut pedig akkor számolta el importként (akkor fizette meg utána az ÁFÁ-t), amikor az konkrétan felhasználásra (eladásra) került. Egyszerű "ÁFA-optimalizáció"-ról van szó. A tulajdonosváltás tehát már korábban megtörtént, csak a felhasználás tolódott ki. Ezzel szemben az új módszertan a határok eltűnése miatt már a vállalati bevallásokon alapul, az import a tulajdonosváltáshoz (vásárláshoz) kapcsolódik. Emiatt tehát azokat az árukat, melyeket korábban vámraktárakban tároltak, hirtelen importtá kellene minősíteni, de akkor a második negyedévre nagyságrtendileg két negyedév importját számolnák el. Ha az első negyedévre történik a korrekció, akkor ott jelenik meg két negyedév. Sándor György az MNB ügyvezető igazgatója emiatt azt nyilatkozta a portfolio.hu-nak, hogy második legjobb megoldásként egyelőre mint módszertani változásból származó hiba kihagyják a tételt, de nem kizárt, hogy később valamikor megfelelő információk birtokában a korábbi 10 éves adatsort negyedéves bontásban korrigálják.

Nézegettük a korábbi korrekciókat is. A tavalyi folyó mérleg hiányt az MNB mintegy 88 mrd-dal növelte. Ennél érdekesebb és jelentősebb ugyanakkor, hogy a negyedik negyedévben "eltűnt" nettó 517 m euró működőtőke import, helyét 1,733 m euró "tőkekivonás" vette át. A különbség 2,250 m euró. Ezzel a korrekcióval a teljes, egész évre számított nem adóssággeneráló finanszírozás a negatív tartományba csúszott, az előzetes 2.33 mrd-os egyenleg -292 m euróra változott.

Mint erre korábban is volt példa, egy vállalat téves adatszolgáltatása okozta a korrekciót. Működőtőke-behozatalként jelentették le a tulajdonosi hitelt. Nemzetközi viszonylatban és Magyarország esetében is azonban közgazdasági tartalom alapján nincs különösebb különbség az FDI és a tulajdonosi hitel között, így a számok mögötti változás közgazdasági jelentőséggel nem bír.

A korrekció természetesen a külső adósság mutatóban is hasonló változást indukált, ugyanakkor a tulajdonosi hitelek szerepeltetése miatt nyilvánvaló ennek a mutatónak is a fogyatékossága. 2004. első félévének végén a teljes külföldi nettó adósságállomány 26.2 mrd eurót tett ki, ebből a magánszektor 16 mrd euróval részesedett. A magánszektor nettó külföldi adóssága egy negyedév alatt 4 mrd euróval nőtt.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír