Egy 650 milliós és egy 2.3 milliárd eurós kérdés

Pénzcentrum

2004. szeptember 30. 12:23

A Magyar Nemzeti Bank a mai napon publikálta a második negyedéves folyó fizetési mérleg adatokat, de ezzel párhuzamosan felülvizsgálták az első negyedévi illetve a 2003-as értékeket is. 2003-ra a hiány emiatt 88 m euróval lett magasabb, míg az első negyedéves deficit nem változott. A második negyedéves deficit a várt 2.3-2.4 mrd Ft helyett 2.12 mrd euró lett. Két kérdés, illetve tétel, melynek sorsa nem igazán világos a jegybanki közelményből: 650 m import illetve 2.3 mrd euró FDI.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az EU-csatlakozást követően a vámhatárok teljes lebontásával a csatlakozáskor vámfelügyelet alatt álló, elsősorban vámraktárakban található közösségi vámáruk - származásuktól és rendeltetésüktől függetlenül - folyamatosan belföldiesítésre kerülnek. A KSH tájékoztatása szerint ennek döntő része májusban és júniusban megtörtént, és - a 2004. szeptember 7-én kiadott gyorstájékoztatójuk alapján - összesen mintegy 170 milliárd forintot (azaz mintegy 650 millió eurót) tett ki. Ezen áruk rezidens-nemrezidens tulajdonosváltása zömében még korábbi időszakokat érintett, ezért a fenti összeget nem számolta el az MNB 2004. II. negyedévi fizetési mérlegben.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hogy ezt a 650 m eurót hová tegyék, jelenleg azt is mondhatjuk, hogy ez a tétel a levegőben lóg. Miről is van szó? Az EU csatlakozás előtt a külkereskedelmi forgalom elszámolása,dokumentálása a (vám-)határátlépésekhez kapcsolódótt. Az import ÁFÁ-t a vállalatoknak szintén ekkor kellett megfizetni a vámmal együtt. Több vállalat (ill. kereskedő cég) is a telephely "sarkára" egy vámraktárat épített, a behozott árut pedig akkor számolta el importként (akkor fizette meg utána az ÁFÁ-t), amikor az konkrétan felhasználásra (eladásra) került. Egyszerű "ÁFA-optimalizáció"-ról van szó. A tulajdonosváltás tehát már korábban megtörtént, csak a felhasználás tolódott ki. Ezzel szemben az új módszertan a határok eltűnése miatt már a vállalati bevallásokon alapul, az import a tulajdonosváltáshoz (vásárláshoz) kapcsolódik. Emiatt tehát azokat az árukat, melyeket korábban vámraktárakban tároltak, hirtelen importtá kellene minősíteni, de akkor a második negyedévre nagyságrtendileg két negyedév importját számolnák el. Ha az első negyedévre történik a korrekció, akkor ott jelenik meg két negyedév. Sándor György az MNB ügyvezető igazgatója emiatt azt nyilatkozta a portfolio.hu-nak, hogy második legjobb megoldásként egyelőre mint módszertani változásból származó hiba kihagyják a tételt, de nem kizárt, hogy később valamikor megfelelő információk birtokában a korábbi 10 éves adatsort negyedéves bontásban korrigálják.

Nézegettük a korábbi korrekciókat is. A tavalyi folyó mérleg hiányt az MNB mintegy 88 mrd-dal növelte. Ennél érdekesebb és jelentősebb ugyanakkor, hogy a negyedik negyedévben "eltűnt" nettó 517 m euró működőtőke import, helyét 1,733 m euró "tőkekivonás" vette át. A különbség 2,250 m euró. Ezzel a korrekcióval a teljes, egész évre számított nem adóssággeneráló finanszírozás a negatív tartományba csúszott, az előzetes 2.33 mrd-os egyenleg -292 m euróra változott.

Mint erre korábban is volt példa, egy vállalat téves adatszolgáltatása okozta a korrekciót. Működőtőke-behozatalként jelentették le a tulajdonosi hitelt. Nemzetközi viszonylatban és Magyarország esetében is azonban közgazdasági tartalom alapján nincs különösebb különbség az FDI és a tulajdonosi hitel között, így a számok mögötti változás közgazdasági jelentőséggel nem bír.

A korrekció természetesen a külső adósság mutatóban is hasonló változást indukált, ugyanakkor a tulajdonosi hitelek szerepeltetése miatt nyilvánvaló ennek a mutatónak is a fogyatékossága. 2004. első félévének végén a teljes külföldi nettó adósságállomány 26.2 mrd eurót tett ki, ebből a magánszektor 16 mrd euróval részesedett. A magánszektor nettó külföldi adóssága egy negyedév alatt 4 mrd euróval nőtt.

Csendesült az Opera botrány: aláírták az új szerződéseket

A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1 332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei csütörtökön aláírták az új kollektív szerződést.

Tényleg ekkora a baj? Aggasztó számok érkeztek a magyar munkahelyekről

4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír