Egy 650 milliós és egy 2.3 milliárd eurós kérdés

Pénzcentrum

2004. szeptember 30. 12:23 3 perc

A Magyar Nemzeti Bank a mai napon publikálta a második negyedéves folyó fizetési mérleg adatokat, de ezzel párhuzamosan felülvizsgálták az első negyedévi illetve a 2003-as értékeket is. 2003-ra a hiány emiatt 88 m euróval lett magasabb, míg az első negyedéves deficit nem változott. A második negyedéves deficit a várt 2.3-2.4 mrd Ft helyett 2.12 mrd euró lett. Két kérdés, illetve tétel, melynek sorsa nem igazán világos a jegybanki közelményből: 650 m import illetve 2.3 mrd euró FDI.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az EU-csatlakozást követően a vámhatárok teljes lebontásával a csatlakozáskor vámfelügyelet alatt álló, elsősorban vámraktárakban található közösségi vámáruk - származásuktól és rendeltetésüktől függetlenül - folyamatosan belföldiesítésre kerülnek. A KSH tájékoztatása szerint ennek döntő része májusban és júniusban megtörtént, és - a 2004. szeptember 7-én kiadott gyorstájékoztatójuk alapján - összesen mintegy 170 milliárd forintot (azaz mintegy 650 millió eurót) tett ki. Ezen áruk rezidens-nemrezidens tulajdonosváltása zömében még korábbi időszakokat érintett, ezért a fenti összeget nem számolta el az MNB 2004. II. negyedévi fizetési mérlegben.

Nincs könnyű helyzetben az MNB, hogy ezt a 650 m eurót hová tegyék, jelenleg azt is mondhatjuk, hogy ez a tétel a levegőben lóg. Miről is van szó? Az EU csatlakozás előtt a külkereskedelmi forgalom elszámolása,dokumentálása a (vám-)határátlépésekhez kapcsolódótt. Az import ÁFÁ-t a vállalatoknak szintén ekkor kellett megfizetni a vámmal együtt. Több vállalat (ill. kereskedő cég) is a telephely "sarkára" egy vámraktárat épített, a behozott árut pedig akkor számolta el importként (akkor fizette meg utána az ÁFÁ-t), amikor az konkrétan felhasználásra (eladásra) került. Egyszerű "ÁFA-optimalizáció"-ról van szó. A tulajdonosváltás tehát már korábban megtörtént, csak a felhasználás tolódott ki. Ezzel szemben az új módszertan a határok eltűnése miatt már a vállalati bevallásokon alapul, az import a tulajdonosváltáshoz (vásárláshoz) kapcsolódik. Emiatt tehát azokat az árukat, melyeket korábban vámraktárakban tároltak, hirtelen importtá kellene minősíteni, de akkor a második negyedévre nagyságrtendileg két negyedév importját számolnák el. Ha az első negyedévre történik a korrekció, akkor ott jelenik meg két negyedév. Sándor György az MNB ügyvezető igazgatója emiatt azt nyilatkozta a portfolio.hu-nak, hogy második legjobb megoldásként egyelőre mint módszertani változásból származó hiba kihagyják a tételt, de nem kizárt, hogy később valamikor megfelelő információk birtokában a korábbi 10 éves adatsort negyedéves bontásban korrigálják.

Nézegettük a korábbi korrekciókat is. A tavalyi folyó mérleg hiányt az MNB mintegy 88 mrd-dal növelte. Ennél érdekesebb és jelentősebb ugyanakkor, hogy a negyedik negyedévben "eltűnt" nettó 517 m euró működőtőke import, helyét 1,733 m euró "tőkekivonás" vette át. A különbség 2,250 m euró. Ezzel a korrekcióval a teljes, egész évre számított nem adóssággeneráló finanszírozás a negatív tartományba csúszott, az előzetes 2.33 mrd-os egyenleg -292 m euróra változott.

Mint erre korábban is volt példa, egy vállalat téves adatszolgáltatása okozta a korrekciót. Működőtőke-behozatalként jelentették le a tulajdonosi hitelt. Nemzetközi viszonylatban és Magyarország esetében is azonban közgazdasági tartalom alapján nincs különösebb különbség az FDI és a tulajdonosi hitel között, így a számok mögötti változás közgazdasági jelentőséggel nem bír.

A korrekció természetesen a külső adósság mutatóban is hasonló változást indukált, ugyanakkor a tulajdonosi hitelek szerepeltetése miatt nyilvánvaló ennek a mutatónak is a fogyatékossága. 2004. első félévének végén a teljes külföldi nettó adósságállomány 26.2 mrd eurót tett ki, ebből a magánszektor 16 mrd euróval részesedett. A magánszektor nettó külföldi adóssága egy negyedév alatt 4 mrd euróval nőtt.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

Kiakadt a szakdolgozói kamara az új béreken: furcsa helyzet állhat elő a kórházakban

Akár 60 százalék feletti béremelést is kaphatnak egyes kisegítők, miközben az intenzíves szakápolók jóval kevesebbet.

Megszólalt a minisztérium az egészségügyi dolgozók béremeléséről: a pénz nagy részét ezek a munkavállalók kapják

A jövőre életbe lépő új bérrendszer legfontosabb változása, hogy a korábbi bérsávokat konkrét összegben meghatározott alapbérek váltják fel.

Nettó 1,3 milliós fizetés sima alkalmazottként? Nem lehetetlen: itt vannak a legjobban fizető állások Magyarországon

Megnéztük, hol keresik a legtöbbet és a legkevesebbet a dolgozók, mely megyékben nőttek a leggyorsabban a fizetések, és mely ágazatok kínálják a legmagasabb kereseteket.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír