A KSH az első hét havi folyamatokról: exportorientált növekedés

Ipar

A júliusi adatok szerint a gazdaság főbb ágazataiban továbbra is élénk növekedés a jellemző, bár a növekedés dinamizmusában jelentős eltérések vannak. Az iparban az előző hónapokhoz képest mérséklődött a növekedés üteme, az építőiparban számottevő gyorsulás tapasztalható, a mezőgazdaság teljesítménye pedig elsősorban a kalászos gabonák rekordtermése miatt ugyancsak jobb a tavalyinál.

Az iparban júliusban 4.9%-kal, a munkanaphatás kiküszöbölésével 7.6%-kal volt nagyobb a termelés, mint tavaly. Ez utóbbi index alkalmas nemzetközi összehasonlításra. Az EU-15 országaiban átlagosan 1.9%-kal volt nagyobb a júliusi ipari termelés a tavaly júliusinál. Egy hónappal korábban még 2.6%-os növekedést jelzett a hasonló tartalmú index. Az ütemmérséklődés az EU-15 tagországainak többségére jellemző volt. (Pl. Németországra, ahol még így is átlagon felüli volt a növekedés, vagy Olaszországra, ahol a stagnálás csökkenésbe fordult.) Az újonnan belépett országok sem egységesek e tekintetben, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában lassult az ipar fejlődése, Csehországban és Észtországban viszont gyorsult.

Magyarországon január-júliusban közel 10%-kal termelt többet az ipar, mint tavaly az év első hét hónapjában. (2003-ban a megfelelő index 4% körüli volt.) A növekedés változatlanul exportorientált, a belföldi értékesítés továbbra is stagnált.

Az építőipar júliusban 10%-kal, az első hét hónapban 8%-kal növelte teljesítményét.

A kiskereskedelmi forgalom volumene január-júliusban 7%-kal, júliusban 6%-kal - munkanaphatástól megtisztítva 7.2%-kal - haladta meg az egy évvel azelőttit.

Külkereskedelem

A külkereskedelmet erőteljes növekedés jellemezte. A héthavi termékkivitel és -behozatal euróban (folyó áron) egyaránt 14%-kal haladta meg a tavalyit. Júliusban a kivitel gyorsabban (15%-kal) emelkedett, mint a behozatal, ahol 10%-os volt a növekedés. A külkereskedelmi forgalom volumenére csak féléves adat áll rendelkezésre, amely szerint azonos mértékű (18%-os) volt a növekedés az exportban és az importban. A külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege január-júliusban 331 millió euróval volt nagyobb, mint tavaly. A hiány növekedését egyszeri, részben módszertani hatások magyarázzák. A hiány exporthoz viszonyított nagysága valamivel kisebb a tavalyinál.

Államháztartás

Az államháztartás nyolchavi deficitje 1.7-szerese a tavaly ilyenkorinak, a növekmény 485 milliárd forint. A deficitnövekedés több mint 90%-a a központi költségvetésben jelent meg. A központi költségvetés bevételei (folyó áron) 4%-kal, vagyis az inflációs rátánál kisebb mértékben emelkedtek. Az elmaradás az általános forgalmi adó befizetésénél a legnagyobb. Ez a tétel adja a teljes bevétel harmadát. Az idei áfabefizetés augusztus végéig 13%-kal maradt el a tavaly ilyenkoritól. A központi költségvetés január-augusztusi kiadásai (folyó áron) 16%-kal nőttek.

Infláció, foglalkoztatottság

Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához mért fogyasztóiár-emelkedés 7.1%-os, míg egy évvel korábban 4.4%-os volt. A havonként mért éves ráta május óta meghaladja a 7%-ot.

A foglalkoztatottak száma május-júliusban valamelyest csökkent, a munkanélkülieké pedig kissé emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (A változás egyik mutatónál sem haladja meg a mintavételi hiba határát.) A reálkereset január-júliusban a két évvel ezelőtti 12% és a tavalyi 13%-os növekedés után az idén gyakorlatilag változatlan maradt.