A kormánynál a 2005-ös költségvetés tervezete - melyek a főbb számok és mi a további menetrend?

Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára egy tegnap délután tartott előadáson ismertette azokat a főbb irányvonalakat, amelyek mentén a 2005-ös büdzsé tervezése készült. A legfontosabb "rendező elv" az volt, hogy az államháztartás GDP-arányos hiányát 2005-ben - a konvergencia-programban is vállalt módon - 0.5 százalékponttal kell csökkenteni, melynek eredményeként - feltételezve, hogy idén 4.6%-on sikerül tartani a deficitet - 4.1%-ra csökkenhet a hiány.

A PM a 2005-ös költségvetés tervezésekor 3.5-4 százalékos gazdasági növekedéssel, 4.5%-os éves átlagos infláció mellett a reálbérek két százalék körüli emelkedésével, a lakossági fogyasztás 3 százalékos, a beruházások 6-8%-os bővülésével, valamint a nyugdíjak reálértékének 3 százalékos növekedésével számol. Állami beruházások a GDP 4.4%-ával nőhetnek az idei 4 százalékot követően.

A minisztérium a külső finanszírozási igény csökkenését prognosztizálja. A folyó fizetési mérleg hiánya 2005-ben a PM tervei szerint a GDP kb. 8 %-át teszi majd ki. A csökkenő adóterhelés (2004: 39%, 2005: 37.9% GDP-arányosan) mellett az államadósság mérséklődésére számít a szaktárca: az idei 59.4%-ról a bruttó hazai termék 57.9%-ára csökkenhet az adósság mértéke.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter néhány héttel ezelőtt már felhívta a figyelmet arra, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatokról - melyek összességükben igen jelentős tételt, mintegy 1,000 milliárd forintot tesznek ki - az úgynevezett nulla bázisú tervezés módszerével döntenek.

Mostantól a kormányon belüli pályázati rendszert használnak majd. Az egyes szaktárcáknak korábban el kell küldeniük az említett programok költségvonzatát, melynek jóváhagyásáról a kormány ennek a nulla bázisú tervezés szellemében dönt. Ennek az eljárásnak a segítségével jelentős kiadáscsökkentést remélnek, ugyanakkor több nyilatkozatban is elhangzott, hogy az eddig megkezdett programok folytatódni fognak, azokat nem fenyegeti a pénzhiány miatti félbeszakadás veszélye.

A kormány szeptember során előreláthatólag két olvasatban tárgyal majd a PM által benyújtott jövő évi büdzsé-tervről. Az államháztartási törvény szerint a kormánynak szeptember 30-ig kell elfogadnia a tervezetet, és benyújtania azt az Országgyűlésnek megtárgyalásra. Fontos, hogy a törvényjavaslathoz csatolni kell az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat és mérlegeket is.

A fejezeti részletező táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani. Ezt követően a parlamenti képviselőknek másfél hónapjuk áll rendelkezésre arra, hogy megtárgyalják a központi költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként és összességében.

A következő fontos dátum a november 30, eddig kell az Országgyűlésnek határozatban összegszerűen lefektetni az ún. sarokszámokat, azaz a következő évi költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. Fontos, hogy november 30-ig van módjuk a képviselőknek arra, hogy a többlet vagy hiány mértékét, és az addig meghatározott előirányzatok összegét befolyásoló módosítójavaslatokat nyújtsanak be, ezt követően a törvény szerint erre már nincs mód.