A magyar jegybanki alapkamat csökkentésével, és annak várható ütemezésével kapcsolatban egyre élénkebb az érdeklődés mind belföldön (belpolitikában is), mind külföldön. Ez talán érthető, hiszen május 4. óta változatlanul 11.50%-on áll az irányadó két hetes betéti ráta értéke. A kelet-közép-európai régió másik három nagyobb gazdaságában május eleje óta már legalább egy (a lengyeleknél már három) kamatváltoztatásra került sor. Az áttekinthetőség érdekében célszerűnek tartjuk megvizsgálni, hogy hogyan alakultak az elmúlt években a régió irányadó kamatai. Talán nem meglepő az ábra magyar vonatkozású része.
Amint az ábrából látszik, a magyar kamatszint a kissé több mint egy évvel ezelőtti - sáveltolást követő, összességében 300 bázispontot kitevő - kamatemelésekig nagyjából hasonlóan mozgott a másik három ország irányadó jegybanki kamataival, majd azóta kissé "sajátos" utat jár be.
Csehországban és Lengyelországban a kamatemelések ellenére is még jóval alacsonyabb a kamatszint, mint nálunk, Szlovákiában ugyanakkor az elmúlt mintegy egy évben összességében 200 bp-nyi vágás következett be. Északi szomszédunkban a kamatmérséklések fő oka a korona folyamatos felértékelődése illetve az ehhez kapcsolódó exportot visszafogó hatás csökkentésének szándéka volt. Cseh- és Lengyelországban ugyanakkor a kamatemelések mögött főként az infláció megugrása húzódik meg (élelmiszerárak, kőolajár emelkedése, dinamikus gazdasági növekedés stb.), mely monetáris szigorításokra késztette a jegybankokat. Az elkövetkezendő időszakban - főként Lengyelországban - további kamatemelések vannak kilátásban. A magyar kamatszint alakulásával kapcsolatos várakozások azonban mindezektől eltérőek.
A forintnál - hosszabb időtávot vizsgálva - nem tapasztalható a szlovák korona esetében megmutatkozó masszív felértékelődési nyomás, illetve a cseh és lengyel folyamatokkal ellentétben nálunk csökkenő tendenciát mutat az inflációs trend (bár az áremelkedés szintje magasabb). Ezekből következően feltételezhető, hogy a továbbiakban is külön utat fog bejárni a régióban a magyar alapkamat. A kérdés már csak az, hogy mikor, és milyen mértékű lépések következnek...
Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.
Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.
A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.
A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.
Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.
A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:
Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.
Csak nehezebbé vált a dolgozók helyzete 2025-ben, a munkáltatók alkalmazkodókészsége lassan kimerül, a mozgásterük egyre szűkül a Hays Salary Guide 2026-os kiadványa szerint.
Ennyit lehet keresni a Sparnál: friss adatok a létszámról, a bérekről és a juttatásokról.
Bár az elmúlt évtizedekben rugalmasabbá vált a társadalmi gondolkodás, a magyarok túlnyomó többsége szerint a munkaerőpiacon ma is élesen elkülönülnek a "fiús" és "lányos" szakmák.
A bértranszparencia-irányelv a toborzási és felvételi folyamatoktól kezdve a munkavállalói béradatok kezeléséig és hozzáférhetőségéig minden területet érint.
Piaci okok miatt akár 150 saját, illetve legalább 50 kölcsönzött munkavállalójától is megválik a Siemens Energy a budapesti transzformátorgyárában.
Ennyi Orbán Viktor havi fizetése 2026-ban: mutatjuk, hogyan jön ki a bruttó 8 millió forint feletti összeg, és mekkora a magyar miniszterelnök vagyona idén.
Tízéves csúcs közelébe emelkedett a magyar munkanélküliség 2026 elején, igaz, EU-s szinten ez még nem ad aggodalomra okot, de a trend ijesztő.
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon.
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026
