A kockázati tőke törvény módosításáról...

A törvényalkotó a kettős érdekvédelem érvényesítése érdekében olyan mértékű többletkötelezettséget rótt a befektetőkre, amely meghaladja a különböző kedvezmények által biztosított előnyöket.

A kockázati tőkealap kizárólag zártvégű alapként, vissza nem váltható, azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelynek jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb 500 millió forintnál. Az alapból a tőkejegyre járó hozam kifizetésére évente egy alkalommal, a portfolióban szereplő gazdasági társaságok, valamint az alap auditált mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után kerülhet sor. Az alap kizárólag előre meghatározott, legalább hat éves működési időtartamra hozható létre, amely legfeljebb az eredeti működési időtartamot meg nem haladó időtartamra hosszabbítható meg.

A kockázati tőketársaság kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, amelynek jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb 500 millió forintnál. A határozott időtartamra alapított tőketársaság legalább hat éves működési időtartamra jöhet létre, a határozatlan időtartamra létrehozott tőketársaság hat éven belül végelszámolással nem szüntethető meg.

Mind a tőketársaságokra, mind az alapokra évenkénti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási, valamint adatszolgáltatási kötelezettség, és speciális befektetési, valamint kölcsönnyújtási szabályok vonatkoznak.

A tőketársaság, illetve az alap egyetlen vállalkozásban szerzett részesedése nem haladhatja meg a tőketársaság, illetve az alap saját tőkéjének tizenöt százalékát. Az összes tőkebefektetésnek a hat év átlagában el kell érnie a saját tőke legalább ötven, ebből három évben minimum hetven százalékát.

A tőketársaság, illetve az alap tőzsdére bevezetett részvényt nem szerezhet, és csak olyan vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik. A folyósított összes kölcsön, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását együttes összege nem haladhatja meg saját tőkéje húsz százalékát. A tőketársaság, illetve az alap a törvény szerinti tőkebefektetésen és kölcsönnyújtáson túlmenően más tevékenységet nem végezhet, pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló, illetve legfeljebb hat hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.

A szakma és a szaktárca által folytatott együttműködésre irányuló tárgyalások ellenére az elérhető eredmények korlátozottak, amelynek oka a terület komplexitása, több jogterület együttes módosításának igénye. Jelenleg egy hosszabb, szervesen fejlődő folyamat elejének lehetünk tanúi, az első konkrét eredmények elérése nyár elejére várható, az új, szakma által is támogatott törvény még idén megszülethet.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület álláspontja:

I. A kockázati tőketörvény módosítása ne hozzon létre formakényszert a befektetési tevékenységre (nem működik a kizárólagosság erőltetése, rugalmasabban kellene meghatározni, hogy ki, milyen feltételek mellett gyűjthet tőkét és fektethet be az iparágban)

II. Feltételezve, hogy a törvény hatálya továbbra is diszpozitív marad, az új, működő kockázati törvény sikeréhez további három elengedhetetlen feltétel szükséges:

1. A nyugdíjbiztosítók és a biztosítók befektetési szabályzatának módosítása, hogy befektethessenek a kockázati tőkealapokba, ill. tőketársaságokba.
2. A kockázati tőkealapok adózási pozíciója versenyképes legyen a hasonló nyugat-európai struktúrákkal.
3. A jelenlegi törvény befektetési korlátozásainak eltörlése, amelyek a nemzetközi gyakorlat szerint nem indokoltak.