Ez hihetetlen: durván manipulált ez a magyar a tőzsdén - lecsapott az MNB, gigacsekket küldött neki

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból piacfelügyeleti eljárást folytatott, amelyben azt vizsgálta, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyletei kapcsán sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó európai uniós rendelkezések (MAR).

A pénzügyi felügyelet megállapította, hogy a magánszemély egyes ügyletkötéseivel több kereskedési napon tiltott piaci manipulációt követett el a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett NORDTELEKOM, ENEFI, ŐRMESTER és BÉT részvényekre vonatkozóan. Magatartása az érintett részvények tőzsdei kereskedési forgalmának alakulásáról hamis, félrevezető jelzéseket közvetített, így sértve a pénzügyi eszközök kereskedésének tisztaságát és átláthatóságát, ezáltal a tőkepiac integritását. Tevékenysége alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen az értékpapírok valós piaci megítéléséről, keresletéről és kínálatáról, illetőleg forgalmáról.

A magánszemély a vizsgált időszakban ugyanis olyan volumenű kereskedést folytatott, amelynek eredményeként a tőzsdei megbízásaiból teljesült kötések az érintett értékpapírok napi tőzsdei forgalmának 30 százalékát is meghaladták. Egyes kereskedési napokon ügyletei az összforgalom 40-90 százalékát is elérték.

Az érintett, Standard kategóriában kereskedett részvény piacának egyedi, így különösen az átlagos kereskedési volumenre és a likviditásra vonatkozó jellemzői alapján az MNB azt állapította meg, hogy amennyiben a napi összforgalom jelentős százalékát egyetlen piaci szereplő generálja, úgy ez a kereskedési magatartás potenciálisan alkalmas az érintett pénzügyi eszköz piaca kapcsán a valós piaci megítélés, azaz a tőkepiac többi szereplője által érzékelhető kínálati, keresleti vagy árazási viszonyok torzítására. Ilyen esetben ugyanis a piac szereplői befektetési döntéseiket abban a tudatban hozzák meg, hogy az adott részvényre valós, intenzív kereslet mutatkozik.

A piaci manipuláció akkor is megvalósul, ha annak elkövetőjének nem közvetlen célja a piaci manipuláció, tehát az elkövetőt az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak is tekinthető gazdasági cél, például valamilyen kereskedési stratégia végrehajtása vezeti.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez hihetetlen, ők a magyar szuperhitel igazi nyertesei: ingyen kaptak egy fél lakást

Látványosan veszít vonzerejéből a babaváró hitel – a 2020 óta eltelt időszakban minden évben kisebb összeg került kihelyezésre, mint az azt megelőzőben.

A jogsértéshez elég, ha csak a lehetősége áll fenn, hogy az adott megbízások hamis vagy félrevezető jelzéseket közvetíthetnek a tőkepiaci szereplőknek. A piaci manipuláció ugyanis generálisan tilos, és a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy valaki – szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyleteket kössön, amik félrevezethetik a tőkepiac többi szereplőjét a kereskedés valós volumenéről, egyes papírok árfolyamáról.

Az MNB mindezek miatt megtiltotta a magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, és 10 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki rá. A bírságösszeg megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy a magánszemély évtizedes tőkepiaci tapasztalattal rendelkezik, tevékenységét négy részvényre vonatkozóan és hosszabb időn keresztül folytatta. Egyebek mellett enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy az adott értékpapírok a BUX és BUMIX indexkosarakban nem szerepeltek. Mint minden ilyen ügyben, az MNB ez esetben is büntetőeljárást kezdeményez tiltott piacbefolyásolás gyanújával.