Nem segített a bedőlt hiteleseken az elmúlt év

Tovább nőtt a késedelmes lakossági hitelek állománya az év első három hónapjában, mégpedig a december végi 1048 milliárd forintról 3,1%-kal 1080 milliárd forintra. Annak ellenére következett ez be, hogy a svájci frank (255,9 forintról 245,3 forintra) és az euró (311,1 forintról 295,6 forintra) árfolyama is csökkent a negyedév során. A forint erősödése tehát mind a meglévő késedelmes hitelállomány nagyságát, mind a devizahitelesek törlesztőrészletét csökkentette volna. Nem állt meg azonban a korábban elindult folyamat: egyre nagyobb a késedelmes lakossági hitelek összege.

A nem teljesítő (90 napon túli késedelemben lévő) lakossági hitelek állomány szerinti aránya az MNB adatai szerint 15,0%-ra emelkedett, ami 4,5 százalékponttal magasabb az egy évvel és 2 százalékponttal az egy negyedévvel korábbi adatnál. A késedelem nélküli hitelek aránya rekord alacsony szintre, 64,8%-ra csökkent, vagyis hiteleinek kevesebb, mint kétharmadát törleszti szerződésszerűen a magyar lakosság. Az arányok romlásában jelentős szerepet játszott a végtörlesztés, hisz ez az idei év első három hónapjában 712 milliárd forinttal (a tavaly év végivel együtt 1354 milliárd forinttal) csökkentette a bankok deviza jelzáloghitel-állományát, azon belül is túlnyomó részben a késedelem nélkül törlesztőkét. Ez automatikusan emelte a problémás hitelek arányát.

Az egyes lakossági hiteltípusok NPL-mutatójában jelentős különbségek mutatkoznak. Jól mutatja a végtörlesztés hatását, hogy a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek esetében emelkedett a legmagasabb szintre ez a mutató, ugyanis elérte a 22,2%-ot. Hogy azonban a probléma nem azonos a devizahitelek problémájával, azt az is mutatja, hogy rögtön utánuk a forint alapú személyi hitelek (21,5%) és a szintén forint alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek (18,3%) következnek. Továbbra is üdítő kivételt jelentenek azonban a kamattámogatott forint lakáshitelek, amelyek esetében az állami kamattámogatás mértéke, a felvétel (döntően 2000-es évek eleje) óta jellemzően bekövetkezett bérszint-emelkedés és a törlesztőrészletek fixálása is kedvezően hatott a hitelportfólió minőségére.

A végtörlesztés kétfajta hitel portfólióminőségére azonban kedvezően hatott: 1. a nem támogatott forint lakáshitelek mutatója 13,7%-ról 12,1%-ra, a forint alapú szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 21,4%-ról 18,3%-ra csökkent (utóbbit a korábbi adatok torzításai miatt nem szerepeltetjük az alábbi ábrán). Holott a nem teljesítő hitelek abszolút nagysága nem csökkent, sőt nőtt e két kategóriában is. A jelenség magyarázata, hogy a forinthitelek esetében nem végtörleszthettek kedvezményesen az ügyfelek, viszont növelte a hitelállomány nagyságát a végtörlesztési céllal felvett hitelek mintegy 224 milliárd forintos negyedévi (a teljes végtörlesztési időszak alatt 313 milliárd forintos) volumene.

Mindezek eredményeképpen összességében emelkedett a nem teljesítő hitelek arányának növekedési üteme a magyar bankszektorban. Mivel azonban a hitelek késedelembe esését jelentős részben a frank árfolyama okozza, nagy könnyebbséget jelenthet a fizetési gondokkal küzdő, de 90 napon túli (vagy semmilyen) késedelembe nem esett ügyfelek számára az április 1-jétől a közszolgák számára, illetve bankonként eltérő időpontban, de a lakáshitelesek számára legkésőbb június 1-jétől, a szabad felhasználású jelzáloghitelesek esetében pedig legkésőbb szeptember 1-jétől igénybe vehető új árfolyamgát rendszere.

A fenti adatok tartalmazzák a már átstrukturált hiteleket is a vonatkozó késedelembe esettség szerint. Az MNB statisztikái tavaly év eleje óta mutatják be ezeket külön megbontva is, és azt tükrözik, hogy a teljes lakossági hitelállomány 14,0%-át (1055 milliárd forint) strukturálták már át a bankok, szemben az egy évvel korábbi 10,10%-kal (2012 első negyedévében viszont kevésbé volt ez jellemző, vélhetően a bankok kapacitáskihasználtsága miatt). A bankok NPL-rátája enélkül minden bizonnyal jóval magasabb lenne ma, ugyanakkor az átstrukturálások egy része csak a problémák elodázását jelenti: az átstrukturált hitelek 27,6%-a ismét 90 napon túli késedelembe esett mára, 31,9%-uk pedig szintén késve, de 90 napon belüli csúszással fizet.

Az alábbi ábrák tanúsága szerint a késedelmes hiteleknek a késedelem időtartama szerinti megoszlása valamelyest kedvező irányba változott, hisz csökkent a rövid időn belül késedelmes hitelek aránya (kisebb az utóbbi időben késedelmessé vált hitelek aránya), a kisebb összegű, de nagyobb számosságú fedezetlen fogyasztási hitelek aránya ugyanakkor csökkent a nagyobb összegű, de kisebb számosságú jelzáloghitelek javára.

A nem teljesítő hitelek késedelembe esésének okaival legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésében a Magyar Nemzeti Bank is foglalkozott. Ökonometriai modellük (Cox-féle hazárd modellen alapuló stresszteszt) segítségével azt kapták, hogy a nem teljesítő deviza-lakáshitelek állománya kevesebb mint fele lenne, ha a pénzügyi válság következményeként nem gyengül az árfolyam, nem esik a foglalkoztatás és nem emelkednek a hitelkamatok. A válság előtti évekre jellemző lazább hitelezési feltételek önmagukban is jelentős növekedést eredményeztek volna a nem teljesítő állományban. Ezt emelte meg jelentősen a válság kitörése. Az állások elvesztése leginkább a válság első periódusában növelte az állományt. A kamat és az árfolyam esetében ezzel szemben folyamatos szélesedés figyelhető meg. A magasabb kamatszint tartósan megnöveli a nem teljesítés valószínűségét, míg az árfolyam esetében az újabb és újabb gyengülési hullámok hagynak maguk után lenyomatot. Az interakciós tag nagyrészt az árfolyamgyengülés és kamatemelkedés kölcsönhatásából adódik, vagyis ez a tag is a törlesztőrészletek emelkedéséhez köthető inkább. Összességében tehát az MNB elemzőinek számításai szerint a törlesztőrészletek növekedésének számottevően erősebb hatása volt a kötelezettségek teljesítésére, mint a megnövekedett munkanélküliségnek.

A 90 napon túli késedelmes lakossági hitelek problémáján alapvetően két program segíthet:

1. A 2012. évi XVI. törvény értelmében a bankok kötelesek augusztus 31-ig forintra váltani és a tartozás 25%-át elengedni azok fel nem mondott deviza jelzáloghitele esetében, akiknek a késedelme már tavaly szeptember 30-án meghaladta a 78 ezer forintot, és a szerződés szerinti ingatlanérték nem haladta meg 20 millió forintot, valamint az adós május 15-ig írásban nyilatkozott arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességben beállt jelentős, igazolható romlás volt. A program iránt azonban május 15-éig csak mérsékelt érdeklődést tapasztaltak a bankok az érintettek részéről.

2. A Nemzeti Eszközkezelő a korábban eldöntött 5 ezer helyett 25 ezer ingatlant vásárol meg 2014 végéig az erre jogosultaktól, ebből 8 ezer az idei évre jut. A vásárlások felfutása azonban az eddigi tapasztalatok alapján csak az év második felében várható. Az érintettek pedig alacsony havi összegért visszabérelhetik lakásukat az állami tulajdonostól.

A fenti két program tapasztalatainak értékelésével egyelőre tehát várni kell, az azonban bizakodásra ad okot, hogy a probléma terebélyesedésének (az NPL-ráta emelkedésének) megakadályozásában sokat segíthet az április 1-jétől december 31-ig igyényelhető, már említett új árfolyamgát rendszere, ugyanakkor a forinthiteleseken és a fedezetlen devizahitellel rendelkezőkön ez sem segít.