2-3 ezer ember ezt választotta hálapénz helyett

Az influenzaoltástól a szülés előtti gondozáson át a soron kívüli diagnosztikai ellátásig kínálnak csomagokat a biztosítók. Ha a beteg nem abban az intézményben szeretné kezeltetni magát, ahová területileg tartozik, alighanem még az állami kórházakban is fizetnie kell. A biztosítók pedig segíthetnek megtalálni a beteg számára legmegfelelőbb helyet, s akár állják is a számlát. Négy cég kínál kiegészítő egészségbiztosítási csomagokat: a Generali, az Union, az Uniqa és az ING biztosító. Alapszintű csomagjaikban nonstop telefonos orvosi tanácsadást, szűréseket, szakellátáshoz, egynapos sebészethez és diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó szolgáltatásszervezést kínálnak. Ezeket a biztosítók is vásárolják a piacon: javarészt a Medicovertől és az Advance Medicaltól. Míg a fiatal egészséges felnőttek havi ötezer forintért már köthetnek biztosítást, az idősebbek és krónikus betegek több tízezer forintot is fizethetnek. A legtöbb biztosító 60 évesnél idősebbekkel nem is hajlandó szerződni.

Míg a magánszemélyeket nem érdekli az adókedvezmény, enélkül is lelkesen kötik a biztosításokat, a cégek eddig nem ugrottak a lehetőségre. 150-200 vállalatnál kötöttek húsz dolgozónál többre kiegészítő egészségbiztosítást - mondja Oláh Attila. Mindezt azzal magyarázta, hogy a biztosítási piacot és a kedvezményezetteket is váratlanul érte az adókedvezményről szóló döntés. A vállalatok költségvetése már kész volt, s a biztosítóknak sem volt megfelelő csomagjuk. - Legkésőbb az év végén beindulhat ez az üzletág -állítja, hiszen a cégek már készülnek. Néhány már tendert írt ki, köztük van olyan is, amely a foglalkoztatás-egészségügyet az adókedvezménnyel elérhető egészségbiztosítási csomag részeként kezelné. Abban ugyanakkor biztos, hogy teljes kollektívák nem, csak a vezetők lehetnek a kedvezményezettjei az adómentes biztosításnak.

Az őszre a kormányzat is készül, egy törvénymódosítással például azt szeretnék elérni, hogy a biztosítók elsősorban az állami egészségügyi szolgáltatóktól vásároljanak. A lap úgy tudja: az új jogszabállyal pontosítanák azt is, hogy mi tartozhat az úgynevezett fizetős kiegészítő szolgáltatások közé. Például a háziorvosok csak díjfizetés ellenében állíthatnának ki a biztosítók kérésére beutalót vagy egyéb igazolásokat. Az új szabályozás akadályozná azt is, hogy a biztosítók a közfinanszírozott ellátásokra "tereljék" fizetős ügyfeleiket, annak ellenére, hogy ez ma is igen ritka. Jelenleg szinte valamennyi üzleti biztosító a magánegészségügyben költi ügyfelei pénzét. A szolgáltatásokat a luxemburgi központú Medicover Egészségközpont Zrt. segítségével nyújtja, amely részben saját egészségügyi központjaiban, részben országos partnerhálózata segítségével biztosítja a szolgáltatásokat.

Állami intézményektől jó szolgáltatást vásárolni ugyanis nehéz. Nincs egységes szerződésminta, amellyel a biztosítók és az állami szolgáltatók szerződhetnének, s a magánbiztosítók rugalmatlannak ítélik az elszámolási szabályokat is. Mint azt Oláh Attilától megtudtuk: érzik az elvárást, hogy tereljék vissza a pénzeket az állami rendszerbe, ily módon részt vállalva akár az állami személyzet jövedelmi helyzetének javításában. Ehhez viszont szükség lenne arra is, hogy az ellátók akár kétfelé is számlázhassanak: azt, amiért a magánbiztosító térít, nekik, és azt, amit a tb amúgy is állna, az OEP-nek. Ez az elvárás azonban megoldhatatlan feladat elé állítja az állami rendszert.