Szigorú törvények uralkodnak a piacon: ne ítélkezz Korán!

Az arab világban a saria-követő (hagyományos iszlám törvények szerint működő) intézmények sokak szerint kevésbé szenvedik meg a válságot. Úgy vélik ez annak tudható be, hogy a mai napig követik Mohamed próféta azon tanításait, melyek a kölcsönökre és az adósságokra vonatkoznak.

Az ősi tanok szerint a kölcsönökre nem szabad kamatot felszámítani, az adósnak ugyanakkora összeget kell visszafizetni, mint amekkorát felvett. Az értékpapírokra (sukuk) vonatkozóan is tartják ezt az irányelvet, ami a nyugati világban szinte elképzelhetetlen lenne.

Az iszlám pénzügyekre vonatkozó tanításai eléggé egyszerűek. A kamatok felszámítása mellett tilos a spekuláció, a törvényeket betartó vállalkozások pedig nem kereskedhetnek alkohollal, dohányáruval, sertéshússal és nem forgalmazhatnak pornográf termékeket. A nyugati elemzők szerint az utóbbi feltételeknek az 500 vezető nagyvállalat fele anélkül is megfelel, hogy követné a tanokat.

A pénzügyi eszközöket névértéken számolják, az adósságok mögött pedig valamivel több, mint háromszoros fedezetet kell biztosítani. Szerintük a tanok segítenek abban, hogy mindkét lábukkal a földön járjanak, ne rugaszkodjanak el, amikor pénzügyekről van szó. Ez nem jelenti azt, hogy a válság elkerüli őket, de azt remélik, hogy a negatív hatások tompulhatnak.

A pénzintézetek sokkal nagyobb ingatlanfedezettel rendelkeznek, mint a nyugati világban működő társaik. Ez a kitettség azonban nincs túl jó hatással az intézmények pénzügyi egyensúlyára, amikor csökkenni kezdenek az ingatlanárak. A bankok azzal védekeznek, hogy az árak éles csökkenése még mindig kevésbé hat majd rájuk, mert elsősorban felső kategóriás ingatlanokból áll a portfólió.