Sokáig készült, mégsem jó a MÁV-menetrend

Egyelőre az új menetrendről csak annyit lehet tudni, hogy a tervezést már két évvel ezelőtt elkezdték, s a részleteket tucatnyi szakaszban dolgozták ki. Ennek ellenére Kálmán András, Dunaújváros polgármestere önkényesnek tartja a MÁV menetrendjének összeállítását, szerinte a vasútnál az utasok igényeinél fontosabbak a forgalmi szempontok.

A Dunaújvárosból Budapestre ingázóknak még mindig át kell szállniuk Pusztaszabolcson, azonban még ennél is nagyobb gond, hogy a Dunaújvárosba közlekedő Intercity-járatok jövőjéről még mindig nem mondták ki a végső szót.

A jövő évi járatrend ütemezését, a beruházási és járműgazdálkodási tervet elvileg a MÁV és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. szakemberei már 2007 elejére összeállították, azonban ezt a tervet a két társaság a nemzetközi menetrendi értekezletekre is elvitte, ahol véglegesítették, hogy 2009-ben milyen nemzetközi vonatok közlekedhetnek hazánkban, illetve milyen magyar szerelvények léphetik át a határt. Tavaly decemberben pedig a közlekedési tárca jóváhagyásával meg kellett születniük a jövő évi menetrend irányelveinek, s a hozzá kapcsolódó követelményeknek is.

A menetrendi egyeztetések lebonyolításával a Regionális Közlekedésszervezési Irodák (RKI) szakemberei még januárban ültek tárgyalóasztalhoz a két vasúti személyszállító vállalat, a Volán-társaságok, s az önkormányzatok képviselőivel. Az egyeztetéseken a 2007-ben felmerült igények közel ötödét a kistérségi fórumokon elutasították, harmadára pedig sikerült helyben megoldást találni. Minisztériumi, vagy kormányzati állásfoglalást pedig a felvetéseknek csupán 15 százaléka igényelt, miközben további vizsgálatra 40 százalékuknál volt szükség.

A szakértők szerint a kistérségi egyeztetések hatékonyabbak lehetnének, amennyiben az utasok igényeinek képviseletére hivatott önkormányzatok nem bliccelnék el a találkozókat. Az átlagos részvételi arány a 2008-as menetrend egyeztetésein például 60 százalékos volt. A legaktívabban az észak-alföldi régió önkormányzatai voltak, a képviselők 85 százaléka vett részt a megbeszéléseken, miközben a legkisebb arányban a Dél-Dunántúl képviselői vettek részt.

Parapatics Tamás, a tapolcai főpolgármesteri hivatal főtanácsadója szerint érthető az alacsony részvételi arány, ugyanis a vasúti menetrendi egyeztetések lényegében formális megbeszélések. Szita Károly, Kaposvár polgármestere is hasonlóan vélekedik, s szerinte a város lakóinak komoly hátrányt jelent, hogy Budapestre vonattal hozzávetőleg három óra az út úgy, hogy Dombóváron át kell szállni. Egyetlen olyan járat van csupán, amely közvetlenól közlekedik a város és Budapest között, ennek ellenére a Somogy IC megszüntetése az idei menetrendi egyeztetéseken már szóba került, igaz, a közlekedési tárca vezetője személyesen tett ígéretet tett arra, hogy a vonat megmarad.

Ezzel szemben nem garantálja semmi sem, hogy a város megkapná a szükséges napi két IC-járatot, illetve hogy a vonatok gyorsabb haladásához szükséges, már rég tervezett és ígért pályarekonstrukciókat a MÁV soron kívül végrehajtja. 

Az előzetes vasúti menetrend tervezéséhez az önkormányzati egyeztetéseket követően, április elején látnak hozzá a szakértők, amelyhez első lépésben azt kell meghatározni, hogy a vonatok milyen útvonalon közlekednek majd. Az előzetes igényekről tavaly még a MÁV Pályavasút döntött, idén júniustól viszont a feladat a Vasúti Pályakapacitás-elosztó (VPE) Kft.-é, amely kezéből elvben augusztus végén került ki az előzetes menetrend.

A menetrend tervezetét júliustól szeptember közepéig hozzák összhangba a Volán-járatokkal, de augusztusban és szeptemberben kerül sor a menetrend véglegesítéséhez szükséges, utolsó önkormányzati egyeztetésekre is, ahol azonban még nincs minden rendben, pedig a döntést már nem lehet tovább halogatni, elvben ugyanis a menetrendnek szeptember 30-ra össze kellene állnia. Igaz, a jóváhagyás gyakran november utolsó napjaira marad.

Az egyeztetésektől függetlenül a MÁV menetrendjének sorsa végső soron attól függ, hogy a Pénzügyminisztérium mekkora összeget szán a vasúti személyszállításra a központi költségvetés ősszel véglegessé váló tervezetében. Amennyiben a tervezett keretbe a menetrend nem fér bele, újabb alkudozás veszi kezdetét.

Kozák Tamás, a MÁV-Start vezérigazgatója szerint az utólagos egyeztetéseknek az vethetne véget, ha a vasút finanszírozását az európai uniós szabályokhoz igazíthatnák. A cég szolgáltatási színvonalának javításához leginkább az egyszerre három évet felölelő menetrendtervezés és az ezt lefedő közszolgáltatási szerződések megkötése járulhatna hozzá.

Az idei év viszont rendhagyó lehet a vasúti menetrend készítésében, ugyanis a hírek szerint Veres János pénzügyminiszter a napokban lényegében áldását adta a megfogalmazott járatrend költségeire, a személyvonatok közlekedtetésére valamivel több mint 170 milliárd forint juthat, ami pedig azt jelenti, hogy nagyobb viták most talán nem lesznek.