Aláírt ítélet: nincs kegyelem, a bank mindent visz!

Általában a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél alkalmazzák a bankok a kölcsön- és a jelzálogszerződés mellett az opciós jogról szóló szerződést, de a kockázatosnak ítélt lakáshitelek mellé is előírhatják a döntéshozók. Az opciós szerződés lényege az, hogy nemfizetés esetén a bank felmondja a szerződésünket és maga a hitelintézet, vagy az általa megjelölt vevő lesz a fedezetként felajánlott ingatlan új tulajdonosa. A hitel biztosítékaként a bank kérhet kezességet, jelzálogjogot és vételi jogot egyaránt.

Az opciós jogot a Polgári Törvénykönyv 375. §-a szabályozza:

A körültekintőek akarunk lenni, akkor a hitelszerződés aláírása előtt kérni kell a banktól egy szerződés tervezetet és azt értelmezni kell vagy rá kell bízni a jogászunkra, hogy tartalmaz-e a számunkra valamilyen hátrányos körülményt. A nyitott kérdéseket az opciós szerződést ellenjegyző banki jogásszal is lehet egyeztetni. Az ügyvéd tájékoztatja az adóst, hogy ha nem tudja fizetni a hitelét, akkor a bank a szerződésben meghatározott opciós értéken megvásárolja az ingatlant. Aláírás előtt mindkét félnek érdeke, hogy tisztázzák a részleteket, mert ezzel könnyebben orvosolhatóak a későbbi jogviták. Általában a bank aláírat az ügyfelekkel egy nyilatkozatot, miszerint a szerződés tartalmát megismerte és magára kötelező tartalmúnak elfogadja.

A szerződésszerű teljesítés azt jelenti, hogy az adós a szerződésben meghatározott törlesztőrészleteket mindig határidőre megfizeti a futamidő végéig. Ha késik a törlesztéssel, akkor szerződésszegést követ el, aminek jogkövetkezménye lehet a szerződés felmondása. Ezzel az adós bekerül a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR), korábban BAR-lista, amivel a későbbi hitelfelvételekből évekre kizárhatja magát.

A szerződés felmondása nem automatikus, azt különböző lépések előzik meg. Késés esetén a bank tértivevényes felszólító levelet küld. Amennyiben ennek kézhezvételét követően sem történik befizetés, akkor a bank újabb felszólítást küld. A második felszólítás szokta tartalmazni azt, hogy amennyiben a szerződésben megjelölt napon (általában 8 nap) belül nem történik meg a késedelem rendezése, úgy a bank felmondja a hitelszerződést és továbbítja az ügyfél adatait a KHR felé is.

Még nincs veszve minden?

A bank egy nyereségorientált intézmény ezért méltányossági kérelemmel ugyan lehet próbálkozni, de nem valószínű, hogy eredményre vezet. A hitelintézet célja, hogy behajtsa a tartozást, ehhez pedig fizetésképtelenség esetén elengedhetetlen az ingatlan értékesítése. A fenti jogszabály alapján ekkor már nincs szükség az aláírásunkra, a bank nem kérdez, hanem a szerződés alapján megszerzi a tulajdonjogot vagy vevőt jelöl ki.

Az alkalmazott vételár a hitelfelvételt megelőző értékbecslés során megállapított opciós érték. A szerződés aláírása előtt az ügyfél kérésére és költségére ellenőrző értékbecslést is lehet rendelni. Érdemes rögzíteni, hogy a hitel futamideje alatt az ingatlan piaci értéke változhat, így a bank nem az évekkel ezelőtti értéken adja el a lakásunkat. A bank által történő vevőkijelölés helyett bizonyos határidőn belül az adós is megpróbálhatja értékesíteni az ingatlant, ha sikerül piaci értéken vevőt találni, akkor ezzel csökkenteni lehet a veszteségeket.

Kérdésünkre a K&H Bank képviselője elmondta, hogy 70 % feletti hitel/fedezet arány esetében kiegészítő biztosítékként előírják az opciós szerződés megkötését. Kivételt jelentenek az államilag támogatott lakásépítési- és vásárlási hitelek. A szerződés valamennyi fedezetként felajánlott ingatlant érint a hitel összegétől függetlenül. Kötelező az opciós szerződés devizakülföldiek finanszírozásakor, japán jen alapú személyi hitelek esetén és amennyiben az ügyfél jövedelemigazolás nélküli konstrukciót választ. A pénzintézet akkor él a szerződéses jogaival, ha a hitel megtérülése más formában már nem valószínűsíthető. A szerződést a hitelintézet jogásza jegyzi ellen, miután az ügyfeleket ő és a banki ügyintéző megfelelően tájékoztatta az abban foglalt feltételekről.

Az OTP Bank, a CIB Bank, a Budapest Bank és a Raiffeisen Bank válaszukban kifejtették, hogy nem alkalmazzák az opciós szerződéseket a hitelügyletek biztosítékaként.