Sokba kerül, ha nincs pénzed - Szegény embert még az ág is...

Hogyan lesz negatív a pozitívból?

Talán már előfordult, nem is egy alkalommal, hogy csontra kivetted a fizetésed a számláról? Sajnos hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a bankok a számlavezetésért, s a bankkártyáért díjat számítanak fel nekünk.

Ezt pedig alapvetően csak a mi számlaegyenlegünkből képesek levonni. Így eshet meg az, hogy ugyan vásárolni, pénzt felvenni, átutalni már nem tudunk a nem létező pénzünkből, a számlaértesítőnkön, vagy az internet-bankunkon mégis negatív egyenleget látunk.

Miért?

Mindez még nem is jelentene olyan nagy problémát, hiszen a tartozásunkat majd levonják a következő fizetésből. Azonban a másik oldalról, a bankok szempontjából mit is jelent ez? Később jutnak hozzá az őket megillető díjakhoz (ez persze kis tételben elenyésző veszteség).

Vagyis tulajdonképpen meghitelezi nekünk a bank azt a pénzt, amelyet neki kellene fizetnünk, erre utal a banki szóhasználatban elterjedt elnevezése, a kényszerhitel is. Emiatt természetesnek tekinthető, hogy ezért a hitelért pénzt kér cserébe a bank.

Emellett a díjaknak lehet elriasztó hatásuk is, így biztosíthatják azt a bankok, hogy ne legyen gond a fizetési fegyelemmel, s az esetek többségében hozzájuthassanak a megfelelő díjakhoz, amely az ő fizetségük az általuk nyújtott szolgáltatásukért.

Ugyanakkor, mint arra az amerikai Center for Responsible Lending (CRL) nonprofit szervezet tanulmánya rámutat, a kényszerhitel kamatok a legszegényebb rétegeket érintik a legsúlyosabban.

Amerikában átlagosan 34 dolláros (mintegy 6100 forintos) díjjal sújtják azokat, akik tovább nyújtózkodnak takarójuknál. A CRL szerint pont azok járnak pórul, akiknek amúgy is kevés pénz van számlájukon. A tanulmány szerint a bankok a tavalyi évben összesen 17,5 milliárd dollárt szedtek össze ezekből, valamint a hitelkeret-túllépési díjakból.

Mennyit húznak ki az üres zsebből?