Bezárhat Magyarország egyik legszebb kastélya, az edelényi kastélysziget: dolgozók sora kerülhet utcára

Október 30-án rendkívüli ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés, amelyen az edelényi L’Huillier–Coburg-kastélysziget további működtetéséről is döntöttek. A képviselők megszavazták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés felmondását, mivel a 2027-es üzemeltetéshez szükséges állami támogatásról egyelőre nem született megállapodás.

Bánné Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a kastély működtetését 2023. június 15. óta végzi a vármegyei önkormányzat, amely ehhez minden évben állami támogatást kapott. A 2026-os működésre 260 millió forintot biztosítottak, ez az összeg azonban csak december 31-ig fedezi a kiadásokat.

A következő évre egyelőre nincs garantált forrás. A közgyűlés elnöke szerint az illetékes minisztérium november végéig kért türelmet, mert még keresik a működtetéshez szükséges pénzt. Az önkormányzat azonban a szerződéses határidők miatt már nem várhatott tovább a döntéssel. Ha nem sikerül megoldást találni, az épületegyüttes 2027. január 2-án bezárhat, a kastély 18 dolgozójának pedig megszűnhet a munkaviszonya is - írta a Műemlékvédelem a Facebook-oldalán.

Több mint 89 ezren látogatták meg a különleges kastélyt

Az edelényi kastély nemcsak a térség egyik legfontosabb turisztikai látványossága, hanem országos viszonylatban is kiemelkedő műemlék. A Bódva folyó szigetén álló épületegyüttes 1716 és 1730 között épült Jean-François L’Huillier megbízásából. A munkálatok befejezése már az özvegyére maradt. A kastély különlegességét elsősorban a rokokó falképek adják. Lieb Ferenc 1769–1770-ben készített festményei a keleti szárny hat egymásba nyíló termében láthatók. A mitológiai és allegorikus jelenetek, az évszakokat megjelenítő ábrázolások és a főúri életképek a magyarországi barokk és rokokó művészet különösen értékes emlékei közé tartoznak.

Az épület története ugyanakkor korántsem volt mindig ilyen fényes. Az 1928 óta állami tulajdonban lévő kastélyt a 20. században lakásokként és közhivatali helyiségekként is használták. Hosszú időn át várta a megújulást, amely végül a 2009-ben megkezdett rekonstrukcióval érkezett el. A felújítás első ütemére mintegy 2,4 milliárd forintot fordítottak. Megújult az épület külső homlokzata, a belső terek jelentős része és a kastélypark is. A különleges falképek restaurálása 2009 és 2011 között zajlott, a felújított kastély pedig 2014 tavaszán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

Az elmúlt években ismét fontos turisztikai és kulturális központtá vált: a vármegyei önkormányzat tájékoztatása szerint a 2023-as működtetés átvétele óta több mint 89 ezren keresték fel.

Uniós fejlesztések is kapcsolódnak a kastélyhoz

A helyzet különösen ellentmondásos annak fényében, hogy a kastélyhoz több új fejlesztési program is kapcsolódik. A vármegyei önkormányzat három elnyert projektet említett, köztük egy 500 ezer eurós Interreg-támogatást, egy csaknem 96,5 millió forintos aktív turisztikai fejlesztést, valamint egy humán fejlesztési programot, amelynek keretében 25 rendezvényt szerveztek meg. A további fejlesztések mellett azonban a mindennapi működés finanszírozása is kérdésessé vált. A kastély bezárása nemcsak a 18 munkavállalót érintené, hanem a térség turizmusára és gazdaságára is hatással lehetne. A látogatók ugyanis a környék vendéglátóhelyeit és szállásadóit is segítik.

A kastély jövője tehát még nem dőlt el véglegesen. Bánné Gál Boglárka szerint az elmúlt két hónapban négyszer kezdeményeztek egyeztetést az illetékes minisztériummal a 2027-es működési támogatásról. Ha a következő hetekben sikerül biztosítani a szükséges forrásokat, a vármegyei önkormányzat kész tárgyalni a vagyonkezelés folytatásáról.